Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések

319 a lajstromozás bizonyos akadályait észlelné is, ha ez az aka­dály nem tartozik a büntető bírói ítéletben a miniszteri hatás­körbe esőnek megjelölt kérdések közé, a lajstromozást meg nem tagadhatná, sőt mi több, törlési eljárás során se rendelhetné el a törlést és így, minthogy a törlés elrendelésére a miniszteren kívül más hatóságnak nincs kisegítő hatásköre, az ilyen lajstro­mozási akadály ellenére bejegyzett védjegy érvénytelensége dacára törölhető se volna ; oly állapot, amely a törvény aka­ratának nem tekinthető. De ezenfelül a védjegytörvény 29. §-a a miniszteri hatáskörbe eső kérdések közt elsőnek említi azt a kérdést, „hogy megillet-e valakit a védjegy kizárólagos hasz­nálati joga,“ A kizárólagos használati jog fennállása, ami egy­értelmű a lajstromozás érvényességének valójában védjegyjogot keletkeztető erejének elbírálásával, a törvény szerint kifejezet­ten miniszteri hatáskörbe utalt kérdés. Az eljárás pedig e kér­dés eldöntéséig felfüggesztendő lett volna. 33. A büntető eljárás költségeinek viselése a Bp. álta­lános szabályai szerint döntendő el. Külön megemlítjük a köz­zététellel kapcsolatban (ld. 24. pont) már hivatkozott rimaszom­bati törvényszéki ítéletet, amely úgy a közzététel költségeiben, mint az eljárási költség megfizetésében a vádlott részvénytár­sasági igazgató mellett a részvénytársaságot is marasztalta. A közzétételi költség viselésére vonatkozó határozat, amint azt fentebb említettük, csak megállapítási jellegű, de az eljárási költség tekintetében a büntető bírói ítélet valóságos fizetési ma­rasztalást tartalmaz, amely ítéleti rendelkezés a végrehajtás ké­résének alapjául szolgál. Itt tehát a részvénytársaság marasz­talása még elevenebb alaki jogi sérelem. Egyébként ld. a hivat­kozott 24. pontot. 34. A gyakorlat vetette fel a Schonzeit, a kiméleti idő kérdését. A védjegy használat azonnali hatályú eltiltása nem egyedül a címkekészletbe befektetett rendszerint kisebb tőke, hanem a már az árún alkalmazott és attól nehezen elkülönít­hető védjegyre való tekintettel, az azonnali tilalom fogana­tosítása jelentékeny károsodással jár. Ez vezetett a feleknek arra a törekvésére, hogy egy kiméleti időt kérve átmenetet te­remtsenek maguknak. A német bírói gyakorlat elvi állásfogla­lását mutatja a hamburgi OLG jogerős döntése : „Auf die Zu­billigung einer Frist für den Verbrauch der widerrechtlich ge­kennzeichneten Dosen haben die Beklagten keinen Anspruch. Besondere Billigkeitsgründe sind nicht vorhanden. Das Interesse der Klägerin zu der Verhinderung weiterer Verletzungen ihres

Next

/
Thumbnails
Contents