Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
319 a lajstromozás bizonyos akadályait észlelné is, ha ez az akadály nem tartozik a büntető bírói ítéletben a miniszteri hatáskörbe esőnek megjelölt kérdések közé, a lajstromozást meg nem tagadhatná, sőt mi több, törlési eljárás során se rendelhetné el a törlést és így, minthogy a törlés elrendelésére a miniszteren kívül más hatóságnak nincs kisegítő hatásköre, az ilyen lajstromozási akadály ellenére bejegyzett védjegy érvénytelensége dacára törölhető se volna ; oly állapot, amely a törvény akaratának nem tekinthető. De ezenfelül a védjegytörvény 29. §-a a miniszteri hatáskörbe eső kérdések közt elsőnek említi azt a kérdést, „hogy megillet-e valakit a védjegy kizárólagos használati joga,“ A kizárólagos használati jog fennállása, ami egyértelmű a lajstromozás érvényességének valójában védjegyjogot keletkeztető erejének elbírálásával, a törvény szerint kifejezetten miniszteri hatáskörbe utalt kérdés. Az eljárás pedig e kérdés eldöntéséig felfüggesztendő lett volna. 33. A büntető eljárás költségeinek viselése a Bp. általános szabályai szerint döntendő el. Külön megemlítjük a közzététellel kapcsolatban (ld. 24. pont) már hivatkozott rimaszombati törvényszéki ítéletet, amely úgy a közzététel költségeiben, mint az eljárási költség megfizetésében a vádlott részvénytársasági igazgató mellett a részvénytársaságot is marasztalta. A közzétételi költség viselésére vonatkozó határozat, amint azt fentebb említettük, csak megállapítási jellegű, de az eljárási költség tekintetében a büntető bírói ítélet valóságos fizetési marasztalást tartalmaz, amely ítéleti rendelkezés a végrehajtás kérésének alapjául szolgál. Itt tehát a részvénytársaság marasztalása még elevenebb alaki jogi sérelem. Egyébként ld. a hivatkozott 24. pontot. 34. A gyakorlat vetette fel a Schonzeit, a kiméleti idő kérdését. A védjegy használat azonnali hatályú eltiltása nem egyedül a címkekészletbe befektetett rendszerint kisebb tőke, hanem a már az árún alkalmazott és attól nehezen elkülöníthető védjegyre való tekintettel, az azonnali tilalom foganatosítása jelentékeny károsodással jár. Ez vezetett a feleknek arra a törekvésére, hogy egy kiméleti időt kérve átmenetet teremtsenek maguknak. A német bírói gyakorlat elvi állásfoglalását mutatja a hamburgi OLG jogerős döntése : „Auf die Zubilligung einer Frist für den Verbrauch der widerrechtlich gekennzeichneten Dosen haben die Beklagten keinen Anspruch. Besondere Billigkeitsgründe sind nicht vorhanden. Das Interesse der Klägerin zu der Verhinderung weiterer Verletzungen ihres
