Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
320 Zeichenrechtes erscheint schutzwürdiger als das Interesse der Beklagten an der Vermeidung der Kosten für die Beseitigung der widerrechtlichen Kennzeichnung.“ Kivételesen azonban a német bíróság ily kiméleti időt rövidebb időtartamra engedélyez. A magyar gyakorlatban egy ízben nyílott alhalma a miniszternek a kiméleti idő kérdésével foglalkozni. A törlést rendelő határozat után a pervesztes fél kérvényt nyújtott be, hogy régi ügyletei lebonyolítására a miniszter átmeneti időt állapítson meg. A miniszteri határozat (Szász 703. eset) kimondotta, hogy a kért megállapítás, „ha nem akar önkényes lenni, szükségessé tette volna a forgalomban levő árúmennyiség meghatározását és az elárusításra elégséges idő megállapítását. Ilynemű megállapításokra azonban a törvény a védjegyhatóságot nem jogosítja, nem is említve azt, hogy az ily megállapítás gyakorlatilag lehetetlen volna.“ A már többször említett védjegyjogi tervezet jóhiszemű használat esetére két évig terjedhető kiméleti időt kontemplált, amely rendelkezést dr. Szente Lajos véleményében helyeselt is, mondván, hogy a méltányosság megkívánja, hogy aki a belajstromozás által szerzett törvényes oltalomban bízva bizonyos berendezkedéseket tett, időt nyerjen egy átmenet létesítésére. Már az a körülmény, hogy ez a jog, amennyiben a törvény elismeri, a jóhiszeműség feltételéhez ván kötve, mutatja, hogy a kiméleti idő alkalmazási területe nem a büntetőjogi megtorlás alá eső védjegybitorlás, hanem a polgári per. Viszont a polgári per birájának a Pp. 397. szakasza alapján netáni hosszabb „teljesítési időt“ szabhat, amely rendelkezés keretében az abbanhagyási ítélet használati tilalmának hatálya későbbi időpontra tolható ki. 35. A büntető bírói ítélet elleni felebbvitel a védjegybitorlást illetően külön szabályozást nem nyert. Ennélfogva a Bp. szabályai az irányadók. A járásbíróság ítélete ellen a törvényszékhez van fellebbezés ; további fellebbvitel nincs. A versenytörvény alapján a büntető ügyek a Kúriához vihetők fel, de itt az első folyamodású bíróság a törvényszék. Az ellentét nyilvánvaló, de ezt a különbséget a két jogterület érdekbeli súlyának egyezősége megszüntetendőnek javasolja.-