Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések

317 ra alapított felfüggesztési kérelmet a budapesti büntető törvény­szék 47714/902. sz. ítélete ugyancsak elulasílja. Az ítélettel fen­tebb (Hatodik fejezet II. szakasz 29—30. pont) már foglalkoz­tunk ; itt azt említjük ki, hogy a tényállás szerint a sértett fel­szólítására vádlott békés hangú levélben válaszolt és az így szerzett haladékot használta fel a lajstromozásra. A törvény­szék ítélete helyesen utal arra, hogy a belajstromozás előtti használat feltétlen jogtalansága mellett az elsőségi vita eldön­tésére a bűnösség elbírálásénál szükség nem volt. 31. Ha a védjegybitorlás más cselekmény miatti eljá­rással egyesíttetik, helye van az eljárás részleges, a védjegy­­bitorlásra kiterjedő, felfüggesztésének (Szász 837. eset). Ha az egyesítés a törvényszék elé terelte a védjegybitorlást, a felfüg­gesztéssel kapcsolatosan az egyesítés megszüntethető és a külön­választott védjegybitorlási ügy a járásbírósághoz visszautalható. 32. Felülbírálhatja-e a büntető bíróság a belajstromo­zott védjegy oltalom képességét ? Oly kérdés, amely visszavisz a hatáskörök elkülönítésére. A kérdés nálunk is, a német iro­dalomban is vitás. Allfeld nézete szerint a német védjegytör­vény 9. §-ában szabályozott és a bírói hatáskörbe utalt ese­teken kívül a lajstromozó hatóság döntését a bíróság nem vizs­gálhatja felül: . . . im übrigen (t. i. a 9. §. esetén túl) entschei­det das Patentamt endgültig, und ist der Rechstweg ausge­schlossen, insbesondere kann in einem gerichtlichen Verfahren wegen Verletzung ausschliesslichen Rechtes auf ein eingetra­genes Zeichen nicht eingewendet werden, dass die Eintragung nach §. 4. hätte versagt sollen (weil das Zeichen ein Freizei­chen oder ein descriplives Zeichen ... etc. 452. 1.). Ezzel szem­ben Hagens a RG. gyakorlatára támaszkodva a bírósági felül­bírálást az egész vonalon szükségesnek mondja ... es wird damit die Beschlussfassung des PA. insoweit an einer vorläu­figen herabgemindert“ (156. 1.). A magyar gyakorlat felfogása nem megállapodott. A kereskedelmi miniszter ismételten hang­súlyozta egyes kérdésekre, hogy azok nem tartoznak hatáskö­rébe (Id. pl. Szász 75. eset), de büntető bírói kijelentéssel is találkozunk, amelyek a büntető bírósági hatáskör korlátoltsá­géra utalnak. így a budapesti büntető járásbíróság B. X. 227/ 1906. sz. ítéletében (Szász 836. eset) kijelenti: „ami a szóvéd­jegy védjegyképessége ellen telt kifogást illeti, ezt a bíróság figyelembe nem vehette, mert annak elbírálása a védjegyható­ság hatáskörébe tartozván, annak elbírálására a bíróság illeté­kes nem lehet“. (Felfüggesztés e címen ez ügyben nem kére­

Next

/
Thumbnails
Contents