Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
314 mási kritikája: „Amig e gyakorlat meg nem változik, a bűnvádi feljelentés sok igazi, vagy vélt vagyoni igény legszorosabb behajtási eszköze marad." (Kötelmi jog II. k. 962. 1.) A felek aránylag ritkán kérnek kártérítést és a büntető ítéletekben ritka is a kártérítési marasztalás. (Példáját Id. Szász 804. eset alatt, Érdemes megemlíteni, hogy a hivatkozott esetben a törvényszék a kártérítés összegét 400 koronára emelte a sértett üzleti jó hírének nagymérvű veszélyeztetésére tekintettel.) 28. A kártérítési jogra egyébként bővebben a negyedik fejezet 5. szakaszában tértünk ki. 29. A védjegytörvény az ítélkezési hatásköröket megosztja. A törvény részben a miniszteri, részben a büntető bírói hatáskört szabályozza. A polgári bíróság hatásköréről a törvény nem beszél. A hatáskörök ezen elkülönülése folytán az összhang biztosítását célozza a törvény 29. §-a, melyet a védjegynovella 12. §-a egészít ki. A büntető bíróság a hatáskörébe utalt védjogybitorlási eljárás során szembekerülhet oly kérdésekkel, amelyek feletti döntés a kereskedelmi miniszternek — ma a szabadalmi bíróságnak — van fenntartva. A védjegytörvény 29. §-a ezen helyzet elrendezésére fel is sorolja azon kérdéseket, amelyek felett a kereskedelmi miniszter határoz. Ezek a kérdések: megillet-e valakit a védjegy kizárólagos használati joga, a jog elsőbbsége és átruházása, már lajstromozott védjegynek más árúnemekre használatba vételére vonatkozó kérdések. A szakasz második bekezdése, amelyet a védjegynovella 12. §-a tartalmi módosítás nélkül csekély szövegbeli módosítással, illetve a hivatkozott paragrafusok számának felcserélésével megismétel, elrendeli, hogy a büntetőbíróság a kér. miniszter határozatát kikérni és döntését bevárni tartozik. A miniszteri döntésnek fenntartott kérdések anyagi jogi vonatkozásait megfelelő helyeken tárgyaltuk és e helyütt csupán az eljárási szabályról van szó. A törvény szerint: a büntetőbíróság az előzetes kérdés eldöntésére a minisztert felkéri és határozatát bevárni tartozik. A kereskedelmi miniszter helyébe ma a szabadalmi bíróság lép. E rendelkezésnek a büntetőbíróság az által tesz eleget, hogy a büntető eljárást felfüggeszti. A törvény a felfüggesztés kifejezését nem említi, nyilván azon okból, mert a törvény meghozatala idején kodifikált büntető eljárási törvényünk nem volt és az eljárás szabályait az ú. n. „sárga könyv" tartalmazta. Az eljárás felfüggesztésének jogi hatályai — nevezetesen az
