Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
315 elintézéssel kapcsolatban — a felfüggesztés általános szabályai szerint állanak be. A szabadalmi bíróság a büntető bíróság „megkeresését“ a bírói osztály útján hármas tanácsban intézi el. jogorvoslat kizárásával. De lehetséges, hogy valamelyik fél keresettel lépjen fel. 30. A felfüggesztést a törvény kötelezően írja elő. A közzététel elrendelése is kötelező, azonban csak a sértett kérelmére. Ezzel szemben a felfüggesztés kötelezettsége a felek indítványára, kérelmére való tekintet nélkül köti a bíróságot. Ha bíróság konstatálja, hogy a szabadalmi bírósági hatáskörbe eső kérdés tisztázása szükséges, hivatalból is köteles elrendelni a felfüggesztést. Büntető bírói gyakorlatunk azonban több ízben mellőzte a felfüggesztést, illetve a miniszteri megkeresést. (Szász 835—836. esetek) azzal az indokolással, hogy bár a vádlott a sértett védjegyének törlése iránt pert indított, de csak az ellene folyamatba tett büntető feljelentés megtétele után és így az eljárás a bönvádi eljárás elhúzására irányuló ténykedés, illetve a másik esetben azzal, hogy a felfüggesztési kérelemnek semmi komoly alapja nincs. Az elsőnek hivatkozott esetben a budapesti kir. büntetőtörvényszék kimondotta, hogy a Bp.-nek az eljárás felfüggesztéséről rendelkező 7. §-a a védjegytörvények hivatkozott szakaszaiba foglalt rendelkezést, mint lex posterior „a büntetőbíróság belátásával helyettesíti“. A bírói döntés szöveg szerint nem mondja ugyan, de nyilvánvaló értelme az, hogy a Bp. 7. §-a a védjegytörvény 29. §-át, illetve a védjegynovella 12. §-át hatályonkívül helyezte. Ez az álláspont helytelen. A lex posterior derogat priori általános tételével szemben ugyanis kivételes szabály : lex posterior generalis non derogat priori speciali. Az adott esetben a törvényszék tévesen az általános szabályt alkalmazta a kivétel helyett. Raciószerűen is a kivételes szabály alkalmazásának van helye, nemcsak azért, mert a Bp. általános jellegű, a védjegytörvény pedig speciális anyagot szabályozó jog, hanem azért is, mert a védjegytörvény a felfüggesztés kötelező voltát azért rendeli el, hogy a különböző hatóságok ellentétes döntéseit kikerülhetővé tegye. In concreto mégis helyes az a döntés, amely a miniszter megkeresését és a felfüggesztést mellőzte. A látszólagos ellentmondást eloszlatja a vitakérdés helyes beállítása. Adott esetben nem az a kérdés, hogy a felfüggesztés kimondható-e, vagy sem, — a mi álláspontunk szerint a kötelező felfüggesztés mellett ez a kérdés föl sem vethető, — hanem az, hogy a felfüg
