Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
313 kor is a közzétételi kérelem előterjesztésére egyedül a sértett jogosult. Az absorptio esetére a kártérítési igényt illetően a 27. §. utolsó bekezdése kifejezetten is kimondja, hogy a kártérítésre vonatkozó törvényi rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha a vádlott súlyosabb beszámítás alá eső cselekmény miatt ítéltetik el. Csupán szövegezési pongyolaság, hogy a hivatkozott rendelkezés egyedül a kártérítési igényt öleli fel, ellenben a közzétételről hallgat. E hallgatás mellett is a törvény azon álláspontját kell felismerni, hogy a közzétételi igényt sem érinti, ha ez eljárás nem védjegybitorlási vád, hanem a súlyosabb cselekményért emelt vád alapján folyik. 26. A közzététel a védjegytörvény szerint csak a büntető eljárásban rendelhető el. Utaltunk arra, hogy a védjegytörvény az abbanhagyási polgári perre nem is gondolt. Az osztrák védjegyjogra vonatkozóan Abel is azon az állásponton van, hogy a közzététel polgári perben nem rendelhető el (298. 1.) Ha a polgári per a versenytörvény alapján folyik, a közzététel polgári perben is elrendelhető a versenytörvény szabályai alapján. Tisztán a lajstromozásra támaszkodó (gyakorlati használat hiánya folytán üzleti ismertető jellé nem vált) védjegy használatának abbanhagyása iránti polgári perben közzétételnek nem lesz helye, mert ez az igény nem a versenytörvény alapján érvényesíthető. 27. Büntető perrendtartásunk 5. §-a lehetővé teszi, hogy a deliktummal kapcsolatos magánjogi igények a büntető eljárás során érvényesíttessenek. A védjegytörvény 27. §-a ezzel összhangban ugyancsak megengedi, hogy a sértett kárigényét a büntető eljárás során érvényesítse. A törvény rendelkezése szerint tulajdonképen nem is a sértett felet megillető kártérítés érvényesíthető, hanem kártérítés „helyett" ítélhet meg ötezer forintig (az 1932 : XVII. tcikk 15. §-a büntető eljárás során megítélhető kártérítés legmagasabb összegét 10000 pengőben állapítja meg) terjedhető kártérítési összeget. Ennek a megítélése is a sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára töiténhetik csupán és a bíróság az összeget „a fennforgó öszszes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint" állapítja meg. A megállapítás a bíróra nem kötelező ; a felet kárigényével a polgári bíró elé utalhatja. Kártérítési gyakorlatunk iránya, a kárigény megállapításának nem kedvező. A 160. számú E.H. a kártérítési felelősséget valamely joglépés igénybevételéért arra az esetre szorítja, ha a tények valótlanok. A gyakorlat ezen irányára nagyon helyes és megszívlelendő AI-