Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
312 hogy a közzététel ne az ítélet egész terjedelmére, hanem csupán a rendelkező részre állapíttatik meg.“ íd. m. 140. 1.). 23. Közzétételt csak a sértett indítványozhat; a vádlottat nem illeti meg az a jog, hogy felmentő ítélet esetére az ítéletnek a főmagánvádló terhére való közzétételét kérhesse. A Kúria a koronaügyésznek a jogegység érdekében benyújtott perorvoslata folytán 10578/1906. sz. határozatával (Szász 831. eset) ki is mondotta, hogy a felmentő ítélet esetén nincs helye közzétételnek. Viszont helye van a közzétételnek akkor, ha több vádlott esetén az ítélet részben marasztaló, részben felmentő, amint ugyancsak a Kúriának a jogegységi jogorvoslatra hozott 8354/1904. sz. határozata (Szász 830. eset) kimondotta. Ez esetre a bíróságnak módja van kijelölni az ítélet közzétételre szánt szövegét, akként, hogy a felmentett vádlottra vonatkozó minden utalás elmellőztessék. 24. Gyakorlatunk megállapodott tételének tekinthető, hogy az esetre, ha a védjegybitorlás részvénytársasági üzlet körében követtetett el, a személyében büntetőjogilag felelős részvénytársasági közeg mellett a közzétételi költségekre maga a részvénytársaság is egyetemleg elmarasztaltassék. Ekként döntött a rimaszombati törvényszék 2057/906. sz. határozatában (Szász 799. eset). Perjogilag ugyan kifogásolható, hogy a részvénytársaság oly eljárásban, amelyben ő félként nem szerepel, marasztalható lenne, de anyagi jogilag az egyetemleges kötelezettség helyes jogsugalmon alapszik. Semmilyen szempontból nem eshetik kifogás alá, ha a részvénytársaság a költség behajtására irányuló perbe vonatnék be, ahol perjogi akadály nélkül volna marasztalható. A büntető ítéletben foglalt közzétételi költség marasztalás amúgy is csak elvi megállapítás, végrehajtás alapjául ez a határozat, mely összegszerűséget annak azon időpontbeli ismeretlensége folytán nem is tartalmaz, fizetési marasztalást még kevésbbé, nem szolgáltat. 25. Helye van a közzététel elrendelésének akkor is, ha a védjegybitorlás miatti eljárás egy más bűncselekmény miatt folyó eljárással egyesíttetett. (Ld. : budapesti büntetőtörvényszék 54896/1904. sz. ítélet, Szász 532. eset.) Itt is áll az a megjegyzés, hogy az ítélet rendelkezzék az ítélet közzéteendő szöveg része tekintetében. Nézetünk szerint elrendelendő a közzététel, — ugyancsak a bírósági ítéletben megállapítandó módon,— ha a védjegybitorlás maga nem is szerepel a vád alapjául, hanem absorptio elve alapján a súlyosabb cselekmény mialt folyik az eljárás. Ha ily esetben az eljárás közvádra folyik, ak
