Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
309 zött foglalkozik. A védjegylajstromozáson alapuló polgári perben is helye lehet az ítélet közzététele elrendelésének, de ez a közzététel a versenytörvény 36. § a alapján, nem a védjegytörvény alapján kérhető. Erre a közzétételre tehát a versenytörvény vonatkozó rendelkezései irányadók. Legfontosabb eltérés, hogy a 36. §. szerint a közzététel elrendelése a bíróság discretionarius megítélésétől függ, míg a védjegytörvény szerint egyezően a versenyjogi büntető eljárásra szóló 26. §-sal, a fél kívánságára kötelező. 19. A közzététel elrendelése nem büntetés. Ma, amikor a közzététel polgári per során is elrendelhető (versenytörvény 36. § a, szerzőjogi tv. 30. § a), ez irányban nem is lehet kétség. A közzététel a jogosult félnek járó elégtétel; sőt nem is annyira a múltnak szóló megtorlás — bár ez irányban is van funkciója, — hanem a jövőre szóló praevenció. De már korábban a helyes álláspontot foglalta el a bpesti büntetőtörvényszék 54896/1904. sz. határozata (Szász 532. eset) azzal a dogmatikus indokolással, hogy a törvény szerint a közzétételt kérni kell. már pedig, ha a közzététel a büntetés elemét képezné, úgy arra vonatkozólag a sértettet a Bp. 315. §-a szerint előterjesztés nem illetné. Ezzel az állásponttal szemben a győri kir. járásbíróság a közzétételt büntetés jellegével bírónak tekintette Szósz 804. eset) minden indokolás nélkül, egyedül a törvényszakaszra való utalással, mely azonban a közzététel büntetési jellege tekintetében semmit sem mond. A járásbíróság a közzététel foganatosítása tekintetében ezen álláspontja következését le is vonta. Erre vonatkozólag ld. a következő pontot. Annak a minősítésnek, hogy a közzététel nem büntetés, további következése, hogy a vádlott utólag bekövetkező halála a közzététel foganatosítását nem akadályozza. A közzététel költsége a hagyatékot terheli. A német irodalomban ez a kérdés vitás. 20. A törvény szerint „a sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kívánságára megrendelendő, hogy az ítélet egész terjedelmében indokaival együtt az elítélt költségére közhírré tétessék.“ A törvény rendelkezéséből következik, hogy ex offo a közzététel elrendelésének hel>e nincs. A német védjegytörvény 19. §-a a sértett kérelmét nem említi. Hagens szerint a közzététel elrendelése adott esetben „obligatorisch unabhängig von einem Anträge des Verletzten", (273. 1.). Ez az álláspont elhomályosítja a közzétételi igény magánjogi helyzetét, a magyar álláspont tehát teoretikusan tisztázottabb, mint
