Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
308 az említett célra hasznavehetetlenné tétessenek, az utánzott védjegyek, megjelölések készletei megsemmisíttessenek, az órákról ezek akkor is eltávolíttassanak, ha az eltávolítás az árúk megsemmisítését okozná is. A versenytörvény 10. §-a a polgári eljárásban hasonlóan rendelkezik. Ez a rendelkezés lényegében a Btk. 61. §-ában szabályozott elkobzással egy jelentőségű. A Btk. 61. §-a az instrumenta et producta sceleris tekintetében azt rendeli, hogy ezek „elkobzandók és megsemmisítendők.“ A védjegytörvény elkobzást nem említ, a megsemmisítés helyett pedig beéri esetleg az erie a célra való használhatatlanná tétellel, vagy az eltávolítással. Az elkobzás a foganatosítás hatósági eszközlésére utal de a Btk. rendszerében az elkobzás a mellékbüntetések kategóriájában nyer szabályozást, noha a nem közvetlenül e személyt érő rendelkezés büntetési jellege teoretikusan is vitatható lenne. A védjegytörvény a rendelkezés mikénti, ki általi foganatosításáról hallgat. Gyakorlatilag a kérdés nem is vetődött fel. A sértett számára fontos a jövőbeli megelőzés és az esetek zömében a bírói szó után a vádlott a további jogsértésekkel felhagy, a bírói ítéletben foglalt parancsnak engedelmeskedik. Úgy, hogy az ítélet vonatkozó rendelkezésének gyakorlati foganatosítását sértettek nem sürgetik. Adott esetben a rendőrség útján volna a rendelkezés foganatosítandó a sértett kívánságára. 17a. A hasznavehetetlenné tételre, eltávolításra, megsemmisítésre vonatkozó iendelkezések csak azon tárgyak tekintetében rendelhetők el, illetőleg foganatosíthatók, amelyek a vádlott tulajdonában vannak. Ezt a törvény kifejezetten nem emeli ki, de a szerszámok és készülékekre felteszi, hogy ezek vádlott tulajdonai ; a védjegynél, megjelölésnél a „meglevő“ (nyilván a vádlottnál meglevő) készletre intézkedik, az eltávolításnál pedig ugyancsak az „elitéltnek birtokában levő árúkról* beszél. A büntető eljárásba terheltként be nem vont egyének ellen az ítélet alapján semmiféle intézkedést foganatosítani nem lehet. 18. Az ítélet közzétételére vonatkozó rendelkezések tartalmuk szerint csekély kivétellel (pl. a közzétételi kérelem előterjesztésére vonatkozó szabály) anyagi jogiak. Célszerűségi elrendezés csupán, hogy az eljárási részben tárgyaljuk. A védjegytörvény abból kifolyólag, hogy a polgári perre nem gondolt (ld. hatodik fej. II. szakasz 29 pont), a közzétételről a védjegybitorlással kapcsolatban a büntetőjogi szabályok kö
