Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések

295 ródjék. A Kúria megteremtette a maga gyakorlatában azt a tételt,* hogy a részvénytársaság igazgatósági tagjai csak köz­gyűlési határozat útján részesíthetők jövedelemben, mégis utóbb maga a Kúria is méltánytalannak érezte, hogy évekre vissza­nyúlóan az igazgatósági tagok a nem a közgyűlés hozzájáru­lása útján felvett jövedelmekre megperelhetők legyenek, kimon­dotta, hogy csak az említett határozatnak köztudomásúvá vá­lásától — amit in concreto a Kúria a határozatnak a PHT-be való felvételi időpontjában szabott meg — számítja a határo­zat kötelező erejét. (Lásd az e kérdés körül kialakult vitára Dr. Szladits Károly—Dr. Hevesi Illés cikkeit a Jogtud. Közlöny 1931. évfolyam 11 —12. számában, ahol a kérdés theoretikus vonatkozásai is feldolgozást találnak). Ha a Kúria az igazgatósági tagokat magánjogi hátrányoktól is megvédeni akarta, amely hátrá­nyok a jogszabály új értelmezéséből eredtek, ugyanúgy indokolt az egyébként szintén helytelenül eljáró vádlottnak a büntetőjogi mentességet megadni, amikor a bíróság a törvény rendelkezé­sét, ha még oly indokoltan is, de kétségtelenül megszorítóan értelmezi és ezzel mintegy új jogszabályt létesít. A vádlottnak — akit ludasnak érzünk — a fenti fejtegetések alapján bekö­vetkező felmentését ugyanazzal a resignatioval kell tekinteni, mint ahogyan gyakorlatunk felmentő ítéletet produkált azon vádlott javára is, aki az árún kívül használta a védjegyet, aki­nek eljárása bár szintén sérti tisztésségérzetünket, de adott for­májában nem sérti a törvényt. Itt is, ott is konstatálandó a tör­vény hézaga, a cselekmény büntetőjogi pönalizálásának hiánya. 29. Halmazat a védjegybitorlással kapcsolatban arány­lag kevés alakban jelentkezhetik, a védjegybitorlási cselekmény­nek az egyébkénti bűncselekményektől való különállása foly­tán. Szorosabban a védjegyjog területére eső halmazati jelen­ség a tulajdonképeni védjegybitorlásnak és a cégnévbitorlásnak együttes jelentkezése. Ez az együttesség megmutatkozhatik úgy az anyagi, mint az eszmei halmazat alakjában. Eszmei halma­­zatban, ha a lajstromozott szóvédjegy egyúttal a vállalat tulaj­donos neve, cége, üzleti megnevezése. így a lajstromozás alap­ján fennálló büntetőjogi oltalom mellett aktuálissá válik a cég­névbitorlás is. Ugyanaz a jogtárgy tehát két büntető tétellel — egyszer a lajstromozás alapján, egyszer a lajstromozásra való tekintet nélkül — nyer oltalmat. Ha azonban a lajstromozott védjegyben a vállalat cége, neve nem foglaltatik benn, viszont az utánzó úgy a védjegyet, mint a védjegybirtokos vállalat cé­• P.H.T. fc44 sz. E. H.

Next

/
Thumbnails
Contents