Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
296 gét, nevét használja, két külön jogtárgy sértetik meg, — a védjegy és a név, cég, amely kettő itt nem olvad össze, — akkor az egyetlen cselekmény két jogtárgyat sértvén, két külön cselekményt követ el a vádlott, vagyis anyagi halmazatot létesit. Eszmei halmazatot állapított meg a büntető bíróság a fentebb már tárgyalt Brázay-Brázai esetben (Szász 531. eset), még pedig helyesen, a Brázay név védjegyként is lajstromozva lévén. Viszont nem halmazatot, hanem egy cselekményt állapított meg a büntető bíróság több védjegynek ugyanezen árún való elhelyezése esetén is (bpesti büntető járásbíróság 1907. B. X. 488. Szász £03. és 816. eset), egy védjegynek az árún való többszörös használata esetén (bpesti büntető járásbíróság 1906. B. IV. 430. Szász 814. eset) Egy cselekmény forog fenn — és gyakorlatilag a cselekmény céljából is következően az a rendszerinti helyzet, — ha a vádlott ugyanezen védjegyet nagyobb árúmennyiség egyes darabjain alkalmazza. Az elhatározás egysége vezet itt a cselekmény egységének megállapítására, ami annyira természetszerű, hogy gyakorlatunk nem is emeli ki a cselekmény egységét. A több védjegy használata esetére a hivatkozott ítélet a cselekmény egységét a megtévesztés egységére vezeti vissza, de a megtévesztés egysége mellett ott van az elhatározás egysége is. A bűncselekmény dogmatikus egységét és a halmazat kizártságát a budapesti büntető járásbíróság 1907. B. X. 488. sz. ítélete (Szász 803. eset) már nem a szándék, az elhatározás folyamatosságával adott egységére, hanem az eredmény egységére, az eredmény egyszeri előidézésére alapítja. „A védjegybitorlás célja a vevő megtévesztése és két védjegy jogtalan használata ugyanazon egy árúdarabon a megtévesztés lehetőségét csak fokozza, de a megtévesztés mégis csak egy; így tehát két védjegynek ugyanazon árúdarabon való jogtalan alkalmazása is csak egyrendbeli védjegybitorlást állapít meg.“ A konkrét esetben ugyanazon sértett cég két védjegye használtatott fel; azon tényállás-változat esetére, ha két cég egy-egy védjegyét alkalmazza a vádlott ugyanazon árún, úgy halmazat lesz megállapítandó a fenti itéletbeli gondolatmenet nyomán haladva, mert ha egy és ugyanazon vevőben az az ellentétes képzet, hogy a két fajtájú védjeggyel ellátott árút úgy az egyik, mint a másik cégtől származónak tartsa, legalább is egy időpontban nem élhet, de a vevőközönség egy részét az egyik irányban, más részét a másik irányban megtévesztheti, vagyis ilyenkor két megtéveszthetőség eshetősége van adva, de gyakorlatilag
