Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
24 zetközi egyezmény szempontjából. A külföldön lajstromozott tartályvédjegynek — már amennyiben a nemzetközi Uniós egyezmény alkalmazandó — magyarországi lajstromozási ügyével a nemzetközi fejezetben külön foglalkozunk, e helyütt csupán a belföldi helyzet érdekel bennünket. Tételes jogi szempontból a kereskedelmi minisztérium gyakorlatát dr. Schuster Rudolf nézetével egyezően, aki a Jogtud. Közi. 1933. évfolyamában igen meggyőzően fejti ki álláspontját dr. Kelemen Frigyes Ottó hivatkozott cikkére válaszolva. — törvényszerűnek tartjuk és ugyancsak csatlakozunk dr. Schusternek de lege ferenda vallott azon álláspontjához, hogy a tartályvédjegy a belföldi jog szempontjából is elismerendő volna. A mai elutasító állásponthoz való ragaszkodást semminemű jogi vagy rendszerbeli indok kényszerítővé nem teszi és a védjegyjog alapvető megbolygatása nélkül a tartályvédjegy a magyar védjegyjog intézményei közé beiktatható. A helyzet e tekintetben ugyanaz, mint ami a szóvédjegyekre a védjegynovella megalkotása előtt fennforgott és utalhatunk arra is, hogy a szóvédjegynek a védjegynovellával történt meghonosítása egyetlen zökkenő kivételével (amire vonatkozólag Id. a hatodik fejezet azon pontját, mely a védjegytörvény 5. §-ának a szóvédjegyekhez való viszonyára vonatkozik) simán illeszkedett be a magyar védjegyjog rendszerébe. Az a gyakorlati szempont, ami a szóvédjegyek elismerésére vezetett, hogy külföldi vállalatok ne élvezhessenek előnyösebb helyzetet, mint a magyarok, gazdaságilag egyenesen szükségszerűvé teszi a tartályvédjegynek a belföldi védjegyként való elismerését. A tartályvédjegynek rendszerével való zavartalan összeilleszkedését mutatja, hogy az osztrák gyakorlat a mienkkel egyező törvényes rendelkezések mellett minden újabb törvényalkotás nélkül is elismerte a tartályvédjegy lajstromozhatóságát, amely osztrák gyakorlatot dr. Kelemen hivatkozott cikkében regisztrálja is.* A magyar reformtörekvések szemponjából megemlítendő, hogy dr. Fazekas Oszkár „a Védjegyreform alapelvei“ című tanulmányában (megjelent, mint az „Értekezések az ipari jogvédelem köréből“ című sorozat IV. füzete) a „domborműves“ kivitelű védjegy lajstromozhatósága mellett foglal állást (45 1.). A lajstromozás alaki szempontjábl Reimer helyesen utal arra, hogy : „Die Eintragung areddimensionaler gecilde in die Zeichen rolle ist auch möglich “ (-17 1.) * Lásd erre vonatkozólag Dr. Paul Abel referátumát a Marken-Schutz und Wettbewerb 1931. évf. 112 1.
