Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
23 a vevő üzletében reá várakozó továbbeladás során az áruval már kapcsolata nincs, vagy ha a signo külső csomagolás nélkül küldött árúnál magára az árúra kerül (pl. talpbőrnél) ott sem szolgálja a signo a megkülönböztetést. A jelvénnyel való kapcsoltság időlegessége más esetben is ellene szólhat a jelvény védjegyeztetési alkalmasságának. így előbb említést tettünk a szövet szélébe szőtt színes csík védjegy alkalmasságát megtagadó miniszteri határozatról. Ha ez a csík nem vonul végig hosszában az egész szöveten, hanem csak a szövet végén van elhelyezve, ez a csík tájékoztató erővel bír az egész u. n. végben vásárló kereskedővel szemben, de már a detail eladásnál az első eladás után eltávolodik ez a csík és tájékoztató szolgálata ezzel véget is ér. Az ismertetőjelnek ez az időlegessége alkalmatlanná teszi ezt a védjegy funkcióinak betöltésére. A védjegy lajstromképessége érdekes szabályozást nyert az Uniós egyezményben. Erről ld. közelebbről a hetedik fejezet I. szakaszának 20. pontját. 5. Különálló helyzetet foglal el az u. n. tartályvédjegy kérdése vagy amint az irodalomban említeni szokták a három dimensiójú védjegy. A kontinentális jogi felfogás nem tudott megbarátkozni a három dimensiójú védjeggyel. A Reichsgericht is ellene foglalt állást. „Eine etwaige Eintragung einer durch entsprechende Schattierung plastisch wirkende Darstellung eines Gegenstandes in der Zeichenrolle, als mit den leitenden Grundsätzen des Warenzeichenrechtes in Widerspruch stehende nur einen Schutz für die flächenmässige entsprechende Darstellung begründen könnte.“ (RG. II. 212/29. Markenschutz u. Wettbewerb 1930. évf. májusi szám 227 1.) A magyar felfogás ugyancsak elveti a tartályvédjegy megengedhetőségét. Ami a magyar álláspontot illeti, a kereskedelmi minisztérium gyakorlata mereven ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a magyar védjegyjog szinte fogalmilgg kizárja a tarlályvédjegynek védjegyként való elismerését. Tisztán belföldi vonatkozásban a kérdés nem nyert elbírálást, de külföldi tartályvédjegyek magyarországi lajstromozásának megkeresése alkalmával a kereskedelmi miniszter ismételten megtagadta a tartályvédjegy magyar lajstromozását. Legutóbb 722/^931. szám alatt döntött a minisztérium akként, hogy a tartályvédjegy külföldi bejegyzése Magyarországon nem lajstromozható. Ezt a határozatot dr. Kelemen Frigyes Ottó a Jogtud. Közi. 1933. évfolyamában kritika tárgyává tette és pedig úgy a magyar belföldi jog, mint a nemi