Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
19 egy célja épen az, hogy az árút forgalmi útján elkísérje és gyámolífsa. Csupán a védjegynek az árúval való szigorú logikai kapcsolata, kényszerű összekapcsolása ellen szól a mi állásfoglalásunk. 10. A védjegynek és az árúnak ezt a kapcsoltságát ma már a védjegyjog is, ha csak részletszerűen is, de kikezdte. Az 1921: XXII. törvénycikk meghonosította nálunk is a kollektív védjegy intézményét. Magáról az intézményről önálló fejezetben (ld. Első fej. XIV. szakasz) fogunk szólani, ezúttal csak a jelen vonatkozásban óhajtjuk megállapítani, hogy a kollektív védjegy az annak használatára jogosult legkülönbözőbb vállalatok árújelzésére szolgál; tehát már eredetiben nem árúra utal, de a vállalatra, illetve a vállalatnak azon tulajdonságára, hogy a vállalat a lajstromozást eszközlő corporatiohoz tartozik. 11. Mint technikai szempontot meg kell említenünk, hogy bizonyos árúk fizikai alkatuk folytán nem igen alkalmas tárgyai a védjegy általi megkülönböztetésnek. Az árúknak a védjegy rajtuk leendő elhelyezésére való alkalmatlansága vezetett ahhoz, hogy a védjegy nem csupán szorosan magán az árún, hanem annak burkolatán, csomagolásán helyeztetik el, amit a védjegyjog mindenütt meg is enged és ami a védjegytörvény 11. §-ában is kifejezésre jut. Szénnél, faárúnál még ez az elhelyezési mód sem igen lehetséges, holott a védjegy oltalma alatt leendő árúforgalom szüksége ezen árúcikkeknél is fennforoghat. A védjegynek az árútól függetlenül való alkalmazása, illetve az árútól elkülönült védjegyhasználat törvényi oltalma ugyancsak szükséges és indokolt. A német védjegytörvény 12. és 14. §-ai, valamint nálunk is dr. Schuster Rudolf védjegytörvény tervezete szakít is e felfogással és egyrészt a kizárólagos használat jogát nemcsak az árún való használatra korlátolja, másrészt a más általi jogosulatlan használat körébe is bevonja az árún kívüli (árjegyzék, számla, nyomtatvány) használatát. IV. Szakasz. A védjegyre vonatkozó közelebbi szabályok. 1. Már utaltunk röviden arra, hogy mai védjegyjogunk a már az 1890. évi törvénycikkben, sőt előző rendeleti jogunkban is élő kizárólagos ábra, rajzvédjegy és a szöveggel is kiegészített ábra rajzvédjegy mellett megengedi a tiszta szóbeli (szavakból
