Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
20 álló) védjegy használatát is. A védjegynek mai jogunk szerint tehát három jelentkezési formája van : tisztán szóból és tisztán rajzból álló védjegy és kombinált, rajzból és szóból álló védjegy. Negyedik jelentkezési formája a védjegynek az összetett védjegy, amikor a védjegy több önálló részből áll, amelyek azonban összességükben egy védjegyet, egységet alkotnak. A részek önállósága annyit jelent, hogy a védjegy topografice is elkülöníthető elemekre bomlik és ezek az elemek gyakorlatilag tényleg az árún különváltan helyeztetnek el, pl. az árú vagy csomagolás előlapján és hátlapján, vagy egyrésze az árún vagy csomagolásán elhelyezett címkén, illetve az árút befogadó üveg dugóján. Az egységesség pedig abban áll, hogy az egyes részek együttesen teszik ki a védjegyet és szolgálnak az árúk megkülönböztetésére. Adler helyesen utal arra, hogy a több részből álló védjegy egysége azon fordul, hogy a különböző részek, ha helyileg elkülönítve (räumlich getrennt) kerülnek is alkalmazásra, de egy összbenyomás keltésére, a különböző részek ébresztette hatás Összeolvasztására alkalmasak legyenek. Az egység a szemlélőre gyakorlandó összbenyomás összeolvadottságában álljon. (68—69. 1.) Ha a részek helyi elkülönültsége oly mérvű, hogy az elvált részek együttesen szemügyre nem is kaphatók, pl. ha az egyik rész a külső burkolaton, másik rész az árún nyer elhelyezést, akkor nem egy egységes védjeggyel állunk szemben, hanem több védjeggyel. „Massgebend ist . . . nur, dass das Zeichen, sobald es dem Konsumenten — wann immer dies geschehen mag — sichtbar wird, für ihn sofort einen nach seinem ganzen Umfang erkennbaren, mit einem Blick erfassbaren Inhalt hat.“ (Adler id. m. 68. 1.) De arnint Adler maga is előadja, az összetett védjegy (a német literatura „Kollektivzei chen“ kifejezést használ, a Patentamt Seligsohn híradása szerint id. m. 41. 1. a Zeichenzusammenstellung elnevezést ajánlja).* A magunk részéről logikusabbnak látjuk Adler felfogását. Elvégre szükséges, hogy az összetett védjegy valóságos egysége a fizikai szemlélet világában is adva légyen és a valójában hiányzó egységet nem teremtheti meg mesterségesen a lajstromozást kérő azon bejelentése, hogy ő a részek teljes fizikai elkülönültsége ellenére is egységes védjegynek tekinti bejelentését. A kérdésnek nagy gyakorlati jelentősége nincs ; a bitor* A „Kollektivzeichen“ szó összelévesztésre adhat okot a testületi védjeggyel. amely ugyancsak kollektiv védjegy név alatt ismeretes; a Patentamt terminológiája a mi megjelölésünkhöz közelebb áll.
