Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek

214 nyira át van itatva attól a tudattól, hogy a bíróság ilyen szá madástételi kötelezettségeket, a könyvek felmutatására való igényt el nem ismerné, hogy mégcsak kisérletképen se jelent­kezett ilyen igény. 8. Több személy, akik kártérítéssel tartoznak, egye­temiem felelnek. E szempontból sem tesz különbséget, hogy ke­reskedelmi vállalat védjegyéről van-e szó, vagy sem, mert a magánjog is elvi szabályul az egyetemleges felelősséget állapítja meg, ha többen követnek el együtt egy deliktumot. Egymástól független több utánzó között azonban nem kerül a sor egye­temleges felelősségre, hanem mindegyik utánzó önállóan és az általa okozott kárért felel csupán. Az egyetemlegesség csak azok között létesül, akik közösen követnek el egy deliktumot. 9. A kártérítési jog általános magánjogi szabályai ter­mészetesen érvényesülnek a védjegybitorlásból eredő kártérí­tés esetén is. így nevezetesen az a szabály, hogy a deliktum­­ból eredő kártérítési követeléssel szemben beszámításnak helye nincs (MMT. 1272. §.), a védjegyjogban is érvényesül. A védjegyjogyban külön fontosságot nyer a dolus sub­­sequensnek az általános magánjogban aránylag csekélyebb gyakorlatiságú esete. A védjegyjogi kártérítés előfeltétele lévén a szándékosság vagy gondolatlanság, megtörténhetik, hogy a korábbi védjegy létéről nemtudó utánzó kártérítéssel nem felel. Ilyenkor a korábbi védjegyjogosult felhívása a helyzeten vál­toztat. Ilyenkor a korábbi védjegyjogosult értesítése után az utánzó már tudomással bir a korábbi védjegylajstromozásról : az a dolus, amit rábizonyítani nem lehet, ezek után már adva van : . . . a dolus subsequens esete. Az értesítéstől kezdve te­hát az utánzó kártérítési kötelezettsége mindenesetre fennáll. A dolus subsequens alapján állapította meg a kártérítési kötele­zettséget a Reichsgericht is (Mu. W. 1933. januári szám). Nincs akadálya annak sem, hogy az utánzásból eredő kártérítési igény engedményeztessék, mert a követelés nem „personae inhaerens“. Ugyanez okból ez az igény annak per­beli érvényesítése előtt is végrehajtásilag lefoglalható. A véd­jegy átruházása önmagában az előző időből származó kártérí­tési igényeket nem szállítja át, hanem azok kifejezett enged­ményezése szükséges. Az alkalmazottak cselekményeiért a kártérítési felelősség a vállalattulajdonost terheli. Látni fogjuk, hogy a védjegytulaj­donos felelőssége alkalmazottjai tényeiért büntetőjogilag is fenn­áll. A versenyjogban kialakult gyakorlat a törvény 33. szaka­

Next

/
Thumbnails
Contents