Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
213 lén ezen nézet felé hajlik. A „Herausgabe des Erlangten“ a kártérítési kötelezettség egyik eleme. A magyar felfogás nehezen hajlik a kártérítésnek gazdagodásra való kiterjesztésére. Az a gazdagodás, ami úgy kerül a jogsértő vagyonkörébe, hogy az egyúttal a sértettől való elvonást is jelenti, lényegileg a kárnak gazdagodás formájában való megnyilvánulása. A jogsértés ennek megtérítésére azért kötelez, mert a sértettől valami elvonatott, nem azért, sőt függetlenül attól, hogy a jogsértő vagyonában valami plusz jelentkezik-e, vagy sem ? A gazdagodás azon részében tehát, amely a sértettől elvont és a jogsértőhöz került érték gyanánt mutatkozik, valódi természete gyanánt — kár ez jogi fontosság nélküli, hogy egyúttal gazdagodásképpen fellelhető-e a jogsértőnél, lényegileg elmaradt haszon. Ha egy védjegyutánzó silány árút hoz forgalomba, akkor ezzel a védjegyet discreditálja és a régi védjegybirtokos üzleti esélyeit megronlja anélkül, hogy neki saját magának ebből haszna volna, ilyenkor egyéb konkurrensek ölébe fog hullani a védjegybirtokos csökkent forgalma. A jogsértés ily esetben is kötelez a kártérítésre, amely a forgalom csökkentésével előáll.* 6a. szababadalmi törvény 58. §-a kifejezetten megadja a kártérítésre a jogot akkor is, ha a cselekmény elkövetőjét semmiféle büntető felelősség nem terheli, azonban ez esetre a kártérítés a gazdagodás erején túl nem terjedhet. A megítélendő gazdagodás kár-charakterét, vagyis azt a helyzetet, hogy a sértő fél gazdagodása egyúttal a sértett fél károsodását, a vagyonnak tőle elvonását jelentse, megkívánja. A szerzői jogitörvény 18. §-a ugyancsak ismeri a gazdagodás mértékére szorított kártérítést. De úgy a szabadalom, mint a szerzői jogbitorlás okozta kár sokkal könnyebben puhatolható ki, mert a kár szorosan összefügg az utánzóit szabadalommal, illetve a bitorolt művel elért jövedelemmel. A védjegyes árúval elért forgalom annyiban nem fix támpont, mert védjegy nélkül az árú forgalmazása nem tilos, míg a szabadalom, illetve a szerzői jog tárgya elvileg el van vonva más általi forgalom alól. 7. A német bírói gyakorlat a gazdagodás kiszolgáltatási kötelezettség elvi alapjáról elindulva, a jogsértő felet elért jövedelmei tekintetében számadásra szorítja a sértett javára. A magyar gyakorlatban mégcsak megtagadó döntésig se juthatott el a judicatura. Jogászi közvéleményünk nyilván any** A gazdagodás és kártérítés egymáshoz való viszonyára az általános magánjog szempontjából ld. „Grosschmid fejezetek* és Polg. Jog. 1929. év. 212 1.
