Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
159 Recht“ túlságosan hosszadalmas; a tömörség révén vált szokásossá : Waarenzeichenrecht. A régi német törvény és az osztrák törvény nomenklatúrája. Marke és Markenschutz kifejezésekkel élt. Az osztrák jog Markenrechtje tehát a német jog Zeichenrechtjével egy értelmű, az osztrák jogi műnyelv azonban a két kifejezés értelmét ellentétesen más-más fogalomra : a lajstromozott védjegyjogra, illetve a védjegyigény megkülönböztetésére használja. Eles és tudatos ez a terminológia Abel könyvében (161. 1.) „Dabei ist wieder zwischen dem Zeichenrechte im Sinne des § 4. Mn. und dem Markenrechte (a ritkítások Abel szövegében megvannak) in technischen Sinne des Wortes zu unterscheiden.“ Úgy Ábelnek, mint Ádlernek a védjegyjog és védjegyigény tartalmi megkülönböztetésére vonatkozó fejtegetései a versenytörvény megalkotása után elavultak. Abel fejtegetései e ponton zavarosak is, végső eredményében a védjegyigény tartalmát az ennek sérelmére lajstromozott védjegy törlése és a saját javára leendő lajstromozásában látja (162. I.). (A védjegy lajstromon kívüli használatának, ismertségének kellékére ld. alább a törlésről szóló fejezetben.) 5. A védjegyjogból folyóan a védjegybirtokost megillető jogosítványokat a törvény nem csoportosítja, tehát a törvény egyes rendelkezéseiből állapítandók meg a védjegyjog alapján fennálló jogosítványok. A védjegyjog legkimagaslóbb tartalma: a védjegy kizárólagos használati joga (2. §) és ebből folyóan a jogsértő használat elleni polgári és büntető eljárás igénybevétele, mások lajstromozásának megtámadása, a védjegy előállítása, árúknak a védjeggyel való ellátása és védjeggyel ellátott árú forgalombahozatala. A kizárólagos használat nyelvtanilag tulajdonképen helytelen, mert két tényállás foglaltatik ezáltal össze, holott a kifejezés csak egy tényállás bizonyos irányú minősítettségére utal. A „kizárólagos használat“ felfejtése magában hordja 1.) azt a jogi helyzetet, hogy a vj. birtokos a védjegyet használhatja és 2.) azt a jogi helyzetet, hogy a védjegyet rajta kívül más (fenntartva az esetleges különjogok kivételeit) nem használhatja Egy engedélyezés, feljogosítás — egy eltiltás, tartózkodás tehát a kizárólagos használat tartalma. Közelebbi vizsgálat után még az is kitűnik, hogy a védjegyjog tartalma nem a védjegybirtokos részére megengedett használat pozitívuma, hanem a másokat terhelő tartózkodás negatívuma. A védjegy
