Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek

160

használata — még pedig nem ténybelileg, hanem jogként is lajstromozás nélkül is megillet minden vállalkozót (föltéve, hogy más valaki részére őt kizáró jog fenn nem áll) — a saját használat tehát nem a védjegy szerzésének folyományaként illeti őt, mig az eltiltási jog egyenesen a védjegyjog megszerzésén alapul. A tulajdonjognál e tekintetben más a helyzet képe. A tulajdonost is megilleti a kizárólagos jog a dolog felett ; (hogy a tulajdonjognál a szokásos kifejezés nem szorítkozik a „kizárólagos használat“ kifejezésre, onnan van, mert a tulajdonos egyéb jogosítványait rendelkezés stb. a használat kiemelésével nem kívánjuk elhomályosítani). A tulajdonost is megilleti azonban a kizárólagos használati jog, (megint elhanyagolva az ügyleti vagy törvényi alapú kivételeket), tehát a tulajdonjogra is fennáll az a jogi helyzet fentebb jellemzett kettősége, az a pozitívum, hogy valakinek szabad a használat és az a negatívum, hogy mindenki mást tartózkodási kötelezettség terhel. A tulajdonjognál azonban annyiban eltérő a helyzet, hogy itt úgy a pozitív feljogosítás, mint a negativ tartózkodás egyaránt a tulajdonjog derivatumai. Tulajdonjog nélkül sem az egyik, sem a másik fenn nem áll.

6. A kizárólagos használat azon terjedelemben áll fenn, amint azt a törvény megszabja. A törvény több irányban korlátolja a kizárólagos használati jog körét. Eltekintve azoktól az előfeltételektől, amelyek a védjegyjog megszerzéséhez megkívántainak (vállalat léte), a már megszerzett védjegyjog tartalmi korlátái a törvény szerint a következők :

a. ) a védjegy kizárólagos használata csak a bejelentett árúnemekre, illetve az ezekkel hasonnemű árúkra illeti meg a vj. birtokost;

b. ) a védjegy kizárólagos használata a védjegybirtokost csak a védjegynek a leteti formában való használatára, illetve az ehhez hasonló formában való használatra szorítkozik ;

c. ) az előbbi két pontban felsorolt tárgyi korlátok mellett személyileg is szűkülhet a kizárólagosság, amennyiben egyeseket illető külön jogok alapján ezekkel szemben a kizárólagosság nem érvényesül. (Relative Wirkungslosigkeit Abel 170. 1.)

d. ) A kizárólagossági jognak az árúnemek szerint való korlátozottságát a törvény 7. §-a mondja ki. A szakasz első mondata szerint a védjegyjog a „más árúnemre“ való használatot szabadon hagyja. A „más árúnem“ kifejezés azonban nyilván nem azt jelenti, hogy „más“, mint a bejelentett árúnem. A második mondat ugyanis abban az irányban rendelkezik,