Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
150 nem ad. Az elsőségi igény — ezen formájában — nem biztosítja a jogosult kizárólagos védjegy használati jogát, sem polgári jogi, sem büntetőjogi vonatkozásban. Polgári jogi abbanhagyási igény esetleg fenn fog állani, de ez az igény nem az elsőség alapján, nem a kiállításon való közzétételből folyóan, hanem a Tvt. alapján áll meg, ha a versenytörvény alapján kívánt előfeltételek fennforognak. Ez a védettség azonban független a kiállítástól. A védjegyoltalmat csak a lajstromozással szerzi meg a jogosult, ezt is anélkül, hogy visszamenő ereje volna. A rendelet ugyan beszél arról, hogy a kiállítás napja „elsőbbségi nap“-ként feltüntendő, de ez egyesegyedül az idegen használattal szemben az idői elsőség számításánál irányadó. Abból kifolyóan,hogy a védjegyjog ilyenkor is a lajstromozással keletkezik és addig nem él, következik, hogy a védjegy oltalmi idejébe sem számít be a lajstromozásig eltellett idő. A megújításnál is tehát ugyanaz a szabály, illetve időpont irányadó. 7. Azzal, hogy a törvény által megadott elsőségi igény valóságos védjegyjogot a jogosultnak nem juttat, csak a mások lajstromozásával szemben ad előjogot az önmaga részére való lajstromozásra — egyúttal indokolást nyert az is, miért került a kiállításon való használat a lajstromozási igény egyik eseteként e fejezetbe. A többi lajstromozási igénnyel szemben a kiállítás minden esetre azáltal gyöngébb, hogy csak korlátolt időn belül érvényesíthető, amely vonatkozásban legközelebb áll a Sperrfristhez. A lajstromozási igénynek egyéb irányú korlátoltságára alább (12. pont) még reá mutatunk. 8. A találmánynak, mintának, védjegynek a törvénybeli egyenlősítése, amelyet kritika tárgyává tettünk, nem a magyar kodifikációt terheli, de sőt még az osztrákot sem, amellyel egy időben és egyezően jártunk el, — hanem a német kodifikációt. A mi törvényünk ugyanis szószerinti fordítása a német 1904. március 18-iki törvénynek, „betreffend den Schutz für Erfindungen Mustern und Waarenzeichen auf Ausstellungen“ ; ugyancsak a német törvényből vettük át azt a hibás, jogilag a törvény állal teremtett helyzetet nem fedő megjelölést is, mely „időleges oltaloméról (Id. fentebb 8. pont) (a német szöveg szerint Zeitweilige Schutz) beszél. Itt említjük meg, hogy Seligsohn a lajstromozási igény elgondolásához közelállóan a „Prioritäts Vorbehalt“ megteremtésében látja a törvényes rendelkezés tartalmát. 9. A hat hónapi idő eltelte után a védjegyre egy újabb
