Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
151 vonatkozásban mutatkozik meg, hogy a törvény az egyenlőséget elhibázottan tételezte fel. A találmányra és ipari mintára megvalósul a törvény rendelkezése és a hat hónapi időn túl benyújtott lajstromozási kérelemmel szemben az újdonság hiányát, illetve az ismertségét jogszerűen ellenvethetné. A védjegynek a hat havi határidőn túl kért lajstromozása esetén sincs akadálya a lajstromozásnak, amint az a törvényből következnék és a védjegyre a hat havi határidő eltelte annyiban érezteti jogi hatását, hogy az időközben benyújtott lajstromozási kérelmekkel szemben — legalább is a törvény alapján — elsőséget nem élvez. Áll-e fenn ilyen elsőség az előző használat címén, ennek saját szabályvilága szerint ítélendő meg. Gyakorlatilag a fő különbség abban fog kiütközni, hogy a kiállításon való közzététel önmagában adja az elsőségi igény jogcímét, tekintet nélkül a védjegy forgalmi ismertségére, míg az előző használatnál az elsőség alapja a védjegy forgalmi ismertsége. 10. A törvény az elsőségi igényt nemcsak a kiállítónak, de „jogutódjának“ is megadja. A „jogutód“ kifejezés értelme megint elkülönül a szabadalomra, mintára, illetve a védjegyre. Az eltérést ezúttal az idézi elő, hogy a szabadalom, minta (szabadalom, minta lajstromoztatására való igény) önmagában is átruházható, míg a védjegy kétséget kizáróan önállóan nem ruházható át. Kérdés, vájjon a lajstromoztatási igény átruházható-e önállóan a vállalatbeli utódlás nélkül ? Ertelemszerűleg arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy a védjegy lajstromozási igény is a vállalat átruházásával kapcsolatban ruházható át. Mint amely eredményre jutott el a magyar gyakorlat a lajstromozási igény másik eseténél: a Sperrfristnél. (Ld. IV. szakasz 4. pontját.) 11. Az elsőségi igényt nem minden kiállításon való közzététel, illetve használat biztosítja, hanem a törvény 2. §-a szerint a kereskedelmi miniszter esetről-esetre állapítja meg, hogy mely kiállítás nyújtja ezt a kedvezményt. A miniszter vonatkozó hirdetménye a hivatalos lapban közzététetik. Megemlítendő, hogy belföldi és külföldi kiállítás egyaránt járhat a kedvezmény nyújtásával. Arra már más helyen utaltam, hogy a miniszter ezen joga a 19751/1933. sz. rendelet alapján nem szállott át a szabadalmi bíróságra. Ez a feladat kereskedelempolitikai jellegű, discretionarius szabad mérlegelést igényel, tehát úgynevezett természete szerint is a miniszteri ügykörbe kívánkozik.
