Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
149 napjával áll be. Reá kell mutatni arra, hogy az elsőség a benyújtott lajstromozási kérvényt illeti,— tehát legbensőbb tartalma szerint feltételezett a lajstromozási kérvénynek utóbb (minden esetre e határidőn belüli) bekövetkező benyújtásától. A más oldalról jövő lajstromozási kérelem szabályszerű elintézésének az elsőség nem akadálya különösen nem addig az időpontig, amig az elsőségi jogosult a maga lajstromozási kérelmét elő nem terjesztette. Ha a hat hónapon belül az elsőségi jogosult olyan időpontban terjeszti elő kérelmét, amikor a másik fél korábbi lajstromozási kérelme még elintézve nincs, úgy nézetünk szerint az elsőség hivatalból észlelendő, (ami azonban nem jelenti azt, hogy az elsőség igénylése iránti kérelmet a fél ne tartoznék előterjeszteni), tehát a másik folyamodó lajstromozó kérelme ennek megfelelően intézendő el, ami a védjegyre vonatkozóan nem a másik fél kérelmének elutasítását jelenti, hiszen ezzel a hatással még a korábban már belajstromozott védjegy, vagy is egy már megszerzett védjegyjog sem jár, hanem az elintézés a védjegytörvény 18. §-a szerinti avis preamble kibocsátásával intézendő el. Mi történik az esetben, ha a másik fél kérelmére a lajstromozás már eszközöltetett, amikor az elsőségi jogosult lajstromozási kérelme beérkezik ? Erről a törvény megint nem rendelkezik. A törvényhez kiadott már hivatkozott végrehajtási rendelet ugyancsak a rendelet, mint jogi kútfő korlátoltságához helyesen alkalmazkodva — nem érinti a kérdés mikénti rendezését. Bizonyos, hogy az elsőségi jogosultnak valahogyan el kell jutni ahhoz, hogy az elsőségi igény sérelmére történt lajstromozás töröltessék. Azon az alapon (védjegytörvény 21. §. e. pont), hogy a védjegy már eredetileg sem lett volna belajstromozható, nem lesz elérhető a törlés, mert a fentiekből folyólag az elsőségi igény épúgy csak az avis prealable kibocsátására, de nem a lajstromozás megtagadására vezethet, mintha már az elsőségi jogosult javára a lajstromozás már mégtörtént volna. A törlés a védjegytörvény 21. §. d) pontja, illetve a 29. §. szerinti per útján kérhető. A 29. §. szerint ugyanis a védjegy elsősége felett — minden kivétel nélkül — a miniszter — ma a szabadalmi bíróság dönt és az itt szóbanforgó kérdés kézenfekvőén a védjegy elsőség kérdése. Érdemes azonban kiemelni, hogy ime a törvényben oly törlési ok is van, amit mint ilyet a törvény szintén észrevétlenül állít fel. 6. Időleges oltalmat, mint fentebb mondottuk, a törvény