Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
148 nem csupán a kiállításon való közzététellel, hanem az ezt követő egyéb helyen való közzététellel szemben is konzerválja az ujdonsági jelleget, ami a védjegylajstromozásnak nem előföltétele. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az „újdonság“ szó kissé félrevezető, nem a találmány, ipari minta most született bárány voltát kívánja meg a törvény, hanem a nyilvánosság, a köztudomással szemben való elvontságát, ismeretlenségét.) 3. A törvény a szabadalmazható találmány, ipari minta és védjegy „időleges oltalmáról“ szól, még pedig nemcsak a törvény címfeliratában, hanem az 1. §. szövegében is, sőt az „időleges oltalomról“ beszél a törvényhez kiadott 30500/IV/ 911. K.M. számú rendelet is. Ha azután a törvényben azt keressük, hogy miben áll ez az időleges oltalom, azt találjuk, hogy a törvény időleges oltalmat valójában nem is nyújt. A törvény 1. §-ának első mondata ugyan kategorikusan kijelenti, hogy a kiállításokon közszemlére kitett találmány, minta vagy védjegy időleges oltalomban részesül. De amikor a szakasz második mondata felfejti, hogy miben is áll az első mondattal beígért időleges oltalom, úgy ennek tartalma kimerül abban, hogy a kiállításon való közzététel a szabadalmi minta, vagy védjegyoltalom elnyerésének nem akadálya. Vagyis : a jövendő — a lajstromozással elnyerendő oltalom lehetőségét konzerválja a törvény, de ezen oltalom elnyeréséig eltelő időközben az ideiglenes védettségről a törvény nem szól. Időleges oltalomról akkor beszélhetünk, ha a kiállítás az utólagos lajstromozásra engedett hat havi időre előlegezetten nyújtaná a törvényes oltalmat, vagy a törvényes oltalom kisebb mértékét. Maga a törvény azonban erről kifejezetten nem szél. 4. Az 1. §. második bekezdése a határidőn belül eszközölt bejelentésnek a kiállításon történt közszemlére kitétel napja után benyújtott minden más azonos tárgyú bejelentéssel szemben elsőséget biztosít. Ezt az elsőségi igényt a törvény szószerint nem hozza kapcsolatba a beígért időleges oltalommal, sőt látszatra ezt az összefüggést a rendelkezésnek külön bekezdésbe való elhelyezésével még meg is lazítja. Ertelemszerűleg még is azt kell mondani, hogy az időleges oltalom épen ezen elsőség nyújtásában merül ki. Hozzá kell még ehhez fűznünk azt is, hogy ez a rendelkezés már nemcsak a találmányra, mintára, de a védjegyre is teljes mértékig hatályosul. 5. A törvény szerint az elsőség a közszemlére kitétel
