Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
9 zéssel jár, hogy külön beadványban kérendő a védjegy minden vállalat számára ; annak azonban nincs akadálya, hogy ugyanaz a tulajdonos ugyanazt a védjegyet több vállalata számára önállóan, elkülönülten lajstromoztathassa. Ily többszörös lajstromozás esetén mindegyik lajstromozott védjegy önálló jogi életet él és az egyik vállalat részére lajstromozott védjegy külön is megtámadható a másik vállalat külön érintése nélkül, minthogy lehetséges ugyanazon egy, de többfajta árúra lajstromozott védjegyet csupán egyes árúnemekre megtámadni. Erről azonban bővebben a törlés fejezetében lesz szó. A vállalatnak a védjeggyel való kapcsolatát a törvény annyira szorosan építette ki, hogy a védjegy a vállalat tartozéka. A védjegytörvény 9. §-a ezt akként fejezi ki, hogy „a védjegy azon vállalathoz tartozik, amelynek védelmére szolgál." 7. A védjegyjog személyiségi jogi jellege nem tapad a physikai személyekhez. Bizonyos személyiségi jogi vonatkozások (élet, egészség) a dolog természeténél fogva csak physikai személyekkel kapcsolatban válnak aktuálissá, de általában elismert dolog, hogy a jogi személyeket is megilleti a személyiségi jogazon szűkebb körben, amelyben reájuk vonatkozhatnak. Nincs semmi kétség, hogy pl. a tisztességtelen versenyről szóló törvény a jogi személyeket is védi és épígy a védjegy jogosultság (de természetesen a védjegytörvényből folyó mindennemű kötelezettség) alanyai épúgy lehetnek a jogi, mint physikai személyek. 8. A védjegy jogosultságnak nem feltétele, hogy a válla lat nyerészkedés céljából folytattassék. Ha egyébként a vállalat a védjegyjog kellékeinek megfelel, a nem nyerészkedésre szánt vállalat részére is szerezhetők védjegyjogok.* 9. Az alól a szabály alól, hogy vállalat nélkül nem szerezhető védjegyjogosultság, két kivétel is, van — és pedig — bár mindkét kivétel, ha úgy tetszik, látszólagos — a védjegy megszerezhető egy későbbi időben létesítendő vállalat részére; a másik eset a vállalat hiányára az úgynevezett kollektiv védjegy esete, amelyet önálló szakaszban fogunk tárgyalni. Az alapítandó vállalat számára lejstromozott védjegy azzal a kötelezettséggel jár, hogy a vállalat belátható időn belül létesítendő. Ilyenkor a jogrend tulajdonképen nem is engedi el a vállalatot, mint a védjegyszerzési jogosultság egyik előfeltételét, hanem csak előlegezi a vállalat tulajdonosi minőségét. Ezért mondottuk, hogy ez a kivétel csak látszólagos. Gazda-Ld. Adler 50. 1.
