Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Első fejezet. Alapfogalmak

10

sági szempontból sokszor indokolt lehet, hogy a védjegy lajstromozása már a vállalat létesítése előtt megtörténjék és ennek a szükségletnek a kielégítése, ha a védjegyhatóság a vállalat megalapítását a vállalat léténék igazolását „hitelezi“ a kérelmező feleknek.*

10. Isay „Die Übertragung des Warenzeichens“ című tanulmányában reámutatarra, hogy még logikailag se szükségszerű a védjegyet a vállalat létéhez kötni. Igaz ugyan, hogy a védjegy funkciója az áruhoz kapcsolódik, de ez a körülmény sem kívánja meg a vállalat létét: sőt gyakorlatilag a védjegyre, mint árujelzőre szüksége lehet valakinek, akinek vállalata nincs és aki ennek folytán saját maga áru forgalmazásával sem foglalkozik. Ez a helyzet a feltalálónál, aki saját maga a találmánytárgyát nem állítja elő, annak forgalombahozásával sem foglalkozik, mégis jogosult érdeke fűződik ahhoz, hogy az esetleg többeknek adott gyártási engedély felhasználásával többek által gyártott és forgalombahozott áruk mindegyike az ő védjegyével kerüljön a forgalomba. Az „Erfinder-Marke“ gondolatát a védjegyjogi reform során a magyar jogban is elismerendőnek tartjuk.

11. Hogy külföldi vállalat, amelynek a belföldön nincs vállalata, mennyiben szerezhet a belföldön védjegyjogokat, arról a nemzetközi jogi fejezetben fogunk szólani.

III. Szakasz.

Az áru.

1. Az áru a vállalatnak a forgalom nagyvilágába kiküldött képviselője, a védjegy az idegenbe küldött áru nagykövete A védjegy a legkezdetlegesebb fejlődési szakában is az áru ismertető jele, az áruk sokféleségében a védjegy segíti az eltájékozódást azáltal, hogy a védjegy individualizálja az egyes árut, kiemeli a többi áruk tömkelegéből és reámutat a fogyasztó előtt az árura : ez az amit, te keresel.

A védjegytörvény 1. §-a kettős kifejezést használ : készítményekről és árukról beszél. A magyar törvény a kettős kifejezést az osztrák törvényből vette át, amely Erzeugnisse und Waaren megjelölésekkel él, viszont az osztrák törvény maga az 18;8-ban kiadott védjegy pátenstől örökölhette a kettős meg* Hogy a védjegylajstromozás alapítani szándékolt vállalatra is kérhető Id. Adler 51 I. Seligsohn 28 I.