Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
Harmadik fejezet. I. Szakasz. Lajstromozási igény. 1. A védjegyjogtól — lajstromozásból eredő védjegyjogtól — megkülönböztetendő a lajstromozásra való jog. Általánosságban a lajstromozásra való jog minden iparost termelőt, általában árú forgalombahozatalával foglalkozó vállalkozót megillet. Az ily értelemben vett lajstromozási igény valójában közjogi jogosítvány, amelynek tartalma: a lajstrom igénybevétele. Seligsohn a bejelentés által a lajstromozás megadására szerzett igényre írja, hogy ez „öffentlichrechtlicher Natur.“ (116. 1.) Jogi charakterére ez az igény egyező a ius agendivel, azzal a joggal, hogy a fél jogai érvényesítése érdekében a bírósághoz fordulhat. Mintahogyan a ius agendi, a perindításra való jog különbözik magától a perbevitt jogtól — úgy különül el a lajstrom igénybevétele iránti jog a lajstromozásból folyó jogtól. A lajstrom igénybevételének ezen közjogi charakterű joga mellett van azonban egy magánjogi tartalmú lajstromoztatási igény is. Míg a közjogi lajstromozás iránti igény csak az általános lehetőséget jelenti, hogy a lajstomozó hatósághoz fordulhatok — a subjectiv jogok szokásos csoportosítása szerint tehát „hatalmasság“ illet meg engem, az a helyzet áll fenn javamra, hogy valamit tehetek — a magánjogi lajstromozási igény már többet foglal magában, amennyiben a közjogi jogosultság adta „hataImasságot“egy concrét lajstromoztatásra való igénnyel is megtoldja. Már a közjogi lajstromozási igény sem egyszerű állampolgári jog (eltekintve attól, hogy nincs is az állampolgársághoz kötve), mert a közjogi lajstromozhatási igény-
