Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
8 5. A vállalat tulajdonosáról beszéltünk ismételten. Hogy ki a vállalat tulajdonosa, adott esetben azon múlik, hogy mit értünk a vállalat alatt. Ennek a kérdésnek a fölvetése mutatja, hogy a vállalat kifejezés is elmosódó fogalom, mely nem ment minden kétségtől. Egy gyár, egy vendéglőüzem tulajdonosa bérbeadja a gyárat, a vendéglőt. A gyári felszerelés, a vendéglői berendezés átkerül a bérlő kezébe, de a régi tulajdonjog fennmarad ; a nyersanyag, az eladásra szánt árú a bérlő tulajdona, ugyanígy a kész termék is. Ha a vállalat alatt a dolog összeségét, az ott levő physikai tárgyakat értenők, a kérdés megoldhatlan nehézségekre vezet, zsákutcába jutott. A tulajdonost illető gyári felszerelés, az üzemi berendezés tárgyai — amelyek a vállalat külső vázát alkotják — az irányadók-e, vagy a bérlő tulajdonát képező árúk, amelyek eladásra vannak szánva, amelyek értékesítése tehát a vállalat tulajdonképeni célja? A vállalat constans része (a berendezés, felszerelés) különül el a vállalat fluktuáló elemétől, a tulajdonképeni „üzemtől“. Ha most fölvetjük a kérdést, hogy ilyen esetben — ami előfordulhat üzemek bérbeadása, haszonélvezete során, — szerezhet-e a bérlő, haszonélvező védjegyjogot, vájjon úgy tekintendők-e ezek, mint akiknek van vállalatuk, a kérdésre igenlőleg kell felelni. Ez a felelet következik a védjegy alapjellegéből. A vállalat külső váza, a constans rész a tulajdonost nem teszi vállalkozóvá ; önmagában a constans rész még nem vállalat. Vállalattá azzal válik, hogy ott eleven munka folyik. Minthogy pedig ezt az eleven munkát a bérlő, haszonélvező látja el, az ő munkájuk által lesz a holt berendezés eleven üzemmé, az ő tevékenységük alakítja át a működ és keretét üzemmé, vállalattá. Hasonló állásponton van Seligsohn. (28. o. u. ott lásd a RG. felhívott határozatait). Adler a vállatat bérbeadása esetén a bérlőnek a jogát a védjegyszerzésre elismeri és hozzáteszi, hogy a bérlő akár a saját nevére, akár a vállalatra (értsd : a tulajdonost) kérhet védjegylajstromozást (58. 1.). Hogy rni lesz a sorsa a bérleti jogviszonyban beálló változásokkal a védjegynek, azzal az utódlás kérdése kapcsán fegunk bővebben foglalkozni. (Ld. II. fejezet 8. szakasz 10. pont.) 6. A vállalat charakterizálja a tulajdonost, mint a védjegyszerzési jogosultság alanyát. Ebből következik, hogy ha a tulajdonosnak több vállalata van, akkor az egymástól elkülönített vállalatok részére együttes védjegy nem szerezhető. Ez azonban végső eredményében csak azzal az alaki követke
