Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
7 liegt. Diese ganze Sphäre ist ein Ding, von dem der Spruch gilt, „wo die Begriffe fehlen, stellt ein Wort zur rechten Zeit sich ein.“ (Lobe 104 1.) Ki kell emelni, hogy az ilyen tisztán elméletinek feltűnő felfogásoknak is gyakorlati következései vannak. Reimer, aki egyébként Kohler személyiségi jogi felfogását támadja és a védjegyjogot eszmei jogként (Inmaterialgüterrecht) fogja fel, utal arra, hogy a teoretikus felfogásoknak e területeken való hullámzása azzal a gyakorlati konzekvenciával járt, hogy a védjegyjog személyiségi jogi felfogása mellett a védjegyjog területi kiterjedése az országhatárokat nem ismerte. Míg a személyiségi jogi álláspont elejtése a védjegyjog hatályát az országhatárnál megállítja. (47. lap). Kétségtelen, hogy a Persönlichkeitssphäre a személyiségi sphära elmosódó fogalom, amelynek nincsenek szigorúan zárt határai, — de a tudományos törvény sokszor kénytelen ily elmosódó úszó határokkal élni és például a személyi érdeksphára ép oly elmosódó valami, mégis operál vele a jog, amikor pl, a személyi érdeksphárán belül beállott változásokért az érdekelt személyt felelteti.* Másrészt Lobe ezúttal elfelejti a közfelfogás nagy alkotó erejét. Hány általános tágkörűen fogalmazott kifejezés nyeri valóságos tartalmát a közfelfogástól. Azután még : mivel nyer nagyobb határozottságot a személyiségi sphära, ha az e címen nyújtott jogi oltalom nem a személyiségi jog, de az eszmei javak oltalma címén áll a felek rendelkezésére. A theoretikus ide vagy oda való besorozása mellett a lényeg azon fekszik, hogy a meglévő különbségeknek tudatában legyünk és ahol ennek a különbségnek következései vannak, ott azokat a következéseket vonjuk le. A védjegyjog személyiségi jogi jellegével kapcsolatban is az a fontos, hogy a védjegyjog létéhez a személyen kívül szükségesek egyéb előfeltételek is — nevezetesen a vállalat léte, — és amiről a következő fejezetben lesz szó, hogy a vállalat árúk forgalombahelyezésével foglalkozzék. Noha a személyiségi jogok oltalma a félnek, mint egy vállalat tulajdonosának, a vállalat tulajdonosi mivoltának szól és noha — mint még látni fogjuk, ha a vállalat fenn is marad, de az eddigi jogosult tulajdonosi minősége megszűnik, a jog alanya mégis a vállalat tulajdonosa és nem a vállalat, amire a fentiekben már utaltunk — a védjegy megszűnésének tárgyalása közben togunk visszatérni a vállalat tulajdonosi minőség megszűnésének védjegyjogi következéseire. * A személyiségi érdeksphőrát ilykép szabályozza például MMT. 1559. § 1. bek.
