Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
113 ben láttuk, hogy nincs akadálya annak, hogy egy vállalat különböző nem rendszerint egybekapcsolt, egyébként önálló külön vállalatok tárgyát képező üzleti működési kört egyesítsen magában és hogy az ily vállalat részére egy védjegy legyen szerezhető. Egyetlen előfeltétel fennforgása szükséges, hogy a különböző üzletek tényleg egy egységes vállalatot alkossanak. Az ilyen összetett vállalatnál közel esik a lehetőség, hogy valamelyik vállalatrész kiválik a kapcsolatból, azáltal, hogy tulajdonosa ezt a vállalatrészt — a vállalat egyébkénti megtartásával — elidegeníti. A törvény erről a részelidegenítésről hallgat, a védjegyjogi felfogás általában elismeri a részleges elidegenítés azon módját, hogy a részvállalathoz tartozó védjegyek is átszálljanak, vagy hogy a régi tulajdonos kezén megmaradó vállalatrész javára fenntartassanak a védjegyek. A vállalat átszállása már önmagában felveti a kérdést, hogy a vállalat átruházása mikor tekintetik megtörténtnek, ha a vállalat nem mindenestül, triviális kifejezéssel élve, szőröstül-bőröstül adatik el. Sűrűn megesik, hogy bizonyos vagyontárgyak kivétetnek az eladásból és pedig nemcsak személyi okokból, (a volt tulajdonos bizonyos tárgyakhoz, irodaberendezéséhez kegyeleti okokból, saját élettörténete dokumentumaihoz ragaszkodhatik), hanem tisztán gazdasági célszerűség okából (az üzleti követelések nem tárgyai az eladásnak ; így a befektetés a vevő részére kisebb, és ezáltal az üzlet megkötésének lehetősége könnyebb, vagy ezáltal az elszámolás válik könnyebbéamit a követelések behajthatóságának kétségei megzavarhatnak). Helyes Seligsohn álláspontja : „Doch muss ein Erwerb im Grossen und Ganzen vorliegen, undzwar so dass diejenigen Bestandteile des Betriebes übergeben, welche die Fortführung ermöglichen“. (121. 1.) A vállalat egészének átruházása sem jelenti tehát a vállalat kivétel nélküli átruházását. A részleges átruházás tehát már önmagában is fokozat kérdése : e körön belül nem is szükséges, hogy az elidegenített rész az önálló vállalat képét mutassa. Megint a helyes álláspontot mutatja Seligsohn könyve: „Es (t. i. a Reichsgericht) lässt aber mit Recht zu, dass der bestimmt abgrenzbare Teil (auch Niederlassungen, Betriebsstätten, Waaren, oder Absatzgebieten) für den tatsächlich das Zeichen benutzt wird, mit dem Zeichen übertragen wird.“ (119. 1.) A részleges átruházás lehet olyan, hogy a védjegy szinte automatikusan csatlakozik a vállalat elidegenített, vagy a régi tulajdonos kezén maradó részéhez, ha t. i. a két vállalatrész árucikkei önmaguktól intézik el, hogy Dr. Beck Salamon: Magyar Védjegyjog. S
