Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
114 hová tartozik a védjegy. De lehet, hogy a védjegy mindkét vállalatrésszel kapcsolatban van, mert mindkét vállalatrész árúira belajstromoztatott. A részleges átruházással az utóbbi esetben is velejárhat a védjegy átszállása. Csupán ily esetben nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a védjegy átszállása az elidegenítésnek ex lege következése, amennyiben a védjegy átszállás kizárása szerződésileg meg nem történt. Ilynemű részleges átruházásnál tehát csak a felek ügyleti positiv rendelkezése szabhatja meg a védjegyek jövőbeli sorsát. Kétségtelen elv ugyanis, hogy a védjegy oszthatatlanés a vállalat részleges elidegenítése sem történhetik akként, hogy ugyanazon egy bejelentés alapján úgy a régi,mint az új tulajdonost megillessék a védjegyjogok. A védjegyjog átszállhat, de nem duplázható meg. A védjegyjog világában tehát ki van zárva az a jelenség, amit a természettudósok oszlás útján való szaporodásnak ismernek. A magyar felfogást mutatja a K M. 75/1906. sz. határozata (Szász 559). Ez az eset a vállalat részbeni átruházásának tényállását mulatja (egy gyógyszerész, aki egyúttal egy köszvény elleni szer előállítója, melyet „Lacustris“ néven hozott forgalomba és ezt a szót védjegyeztette is, a gyógyszertárát eladta, de megtartotta magának az említett köszvénv elleni szert előállító laboratóriumát), de itt nem a védjegy átszállásáról, hanem a régi tulajdonos javára való fennmaradásáról volt szó. A miniszter döntése szerint az eladott és megmaradó vállalatnak a védjegy szempontjából megvan a megoszthatósága és a köszvény elleni szert előállító üzem megmaradása alapján az ezen üzem részére használt védjegy fenntartásának a joga a régi tulajdonost megilleti. Kifogásolni csak azt lehet, hogy a miniszteri indokolás arra is súlyt látszik helyezni, hogy a védjegy csak a köszvény elleni szerre használtatott. Nézetünk szerint sem a védjegy fenntartásának, sem átszállásának nem lehetne akadálya az sem, ha történetesen egy védjegy olyan különböző árúkra lajstromoztatott volna be, amelyek közül egyesek a régi tulajdonosnál megmaradó üzem, másrészük az átruházott vállalatrész üzletköréhez tartoznék. Az árúnemek tekintetében fenn fog állani a korlátozás kötelezettsége egyes árúcikkekre vonatkozóan, amelyet a védjegybirtokos vállalat nem fog forgalomban tartani. Amint fentebb már jeleztük, ez a helyzet csak azzal a következéssel jár, hogy mindkét vállalatot nem illetheti meg a védjegyjog és a feleknek kell rendet teremteni, hogy a jövőben hová fog tartozni a védjegy, de abból, hogy mind
