Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
112 az eshetőleges ellenmondás, ami kimondatlanul is ott lebeg Pisko felfogásával szemben, hogy ellentét van a bérlet időlegessége és az átírás véglegessége között, csak ügyeskedő ellenvetés, de nem valóságos ellenérv. Ha lehetséges az, hogy a vállalatnak a visszavásárlási jog kikötésével való elidegenítése esetén a védjegy a vállalatot megszerző vevőre átszálljon és a vevő az átszállást a lajstromban keresztülvitesse és ez lehetséges arra való tekintet nélkül, hogy a visszavásárlási jog kikötése időlegessé teheti az átszállást, amelynek gyakorlása esetén a védjegy vissza fog szállani — miért legyen akadálya annak, hogy a bérlőre is — míg a bérlet tart a védjegyjogok átszálljanak, azzal a kötelezettséggel, hogy a bérlet megszűnésével a védjegyjogok restituálandók. Az a különbség, hogy a bérlet bizonyos idő múltával véget ér és így a visszaszállás feltétlenül bekövetkezik, mig a visszavásárlási jog kikötése esetén ez a visszaszállás csak esetleg, a visszavásárlási jog gyakorlása esetén következik be — nem indok arra, hogy ami jogi nehézség nélkül lehetséges az egyik esetben, azt a jog kizárja a másik esetben. A zsákuccából való menekülés pedig egyenesen kényszerítővé teszi ennek a felfogásnak elfogadását, hogy a zsákucca zártságát a kivezető út megnyílása felszabadítsa. A védjegy időleges megszerzésének lehetőségére érdekes Pinzger—Heinemann kijelentése : „Das Zeichen kann auch bedingt, oder befristet übertragen werden, da § 388. (a német BGB-t érti) nicht entgegensteht, und Sondervorschriften des Zeichenrechtes es nicht hindern. Die praktische Bedeutung liegt darin, dass auch Übertragung unter auflösender Bedingung oder Endtermin zulässig ist, so dass bei Eintritt der Bedingung oder des Endtermins das Recht ohne weiteres an den früheren Inhaber zurückfällt.“ (126. 1.) A fent vázolt álláspontnak van azonban egy nehézsége ; ha védjegy a bérlőre lajstromszerűen átszáll, a bérlő rendelkezhetik is a védjegy felől, formailag lemondhat róla és ez alapon a védjegy törlendő ; neki lenne kötelessége a megújítás, amit elmulaszthat. Mindez kihat nolens-volens a vállalat tulajdonosára is, akit igy a bérlőkre leendő védjegy átírás kétségtelenül bizonyos kockázatokkal terhel. Ha Pinzger—Heinemann idézett tételet elfogadjuk, úgy a bontó feltétellel eszközölt átírás (a bontó feltétel lajstrombeli feltüntetése) jogtechnikailag is módot ad a vállalattulajdonos érdekeinek megvédésére. 14. A gyakorlat vetette fel a vállalat részbeni átruházásának védjegyjogi következéseit. A vállalatról szóló fejezet
