Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
107 nem érvényesítés azok közzé a sanctiók közé tartozik, amikre Grosschmid a „sanda mészáros“ hasonlatát idézi A rendelkezés célja az, hogy az utódnak hatékony ösztönzést adjon az átírás kérelmezésére, ami a lajstrom és az élet között a törvényhozó által intencionált összhang megteremtését fogja eredményezni. A törvényhozó semmi esetre sem akar a jogsértőknek praemiumot biztosítani — a rendelkezésnek nem szándékolt, csak reflex eredménye, hogy az esetek jó részében amúgy is időleges nyugalmat biztosítson a jogsértőknek. A jogérvényesítés felfüggesztése tehát azon lelki nyomaték kedvéért történt, hogy az utód szánja rá magát a törvényhozó szándékának megvalósítására, az átírásra és ezzel a kívánt összhang megvalósítására. Ha most az elődnek megadjuk a jogot, hogy az átírás nem kérelmezéséig ő léphessen fel a jogsértőkkel szemben, az utód jogérvényesítésének felfüggesztése aligha fogja a lelki nyomatékot erősíteni, amelynek súlyától a törvényhozó a saját céljának szolgálatát várja. 8. Az átírás megtörténte után érvényesítheti-e az utód az átírás előtti időben elkövetett védjegybitorlásból folyó igényeket, különösen, ha az átírás időpontja után a bitorló cselekmény már nem ismétlődött? Az 19)3. XII. le. 4. §-ából, amely a jogérvényesítés időleges akadályát mondja ki csupán, arra az álláspontra kell juttatni, hogy az érvényesítési akadály megszűnése után a korábban elkövetett bitorlásokból folyó igények is érvényesíthetőkké válnak. 9. A védjegy tartozéki jellegének következése, hogy a vállalat átruházásával a védjegy is átruházottnak tekintetik, hacsak a felek közötti szerződésben a védjegyjog át nem szállása ki nem köttetik. A szerződés e részbeni hallgatása tehát a védjegyjog átruházását jelenti. Neumann helyesen utal a cégátszállással való szembesítésre, hogy t. i. a cég átszállásához a vállalat átruházásán felül még az is szükséges, hogy az eredeti cégtulajdonos a cég további vezetéséhez világosan beleegyezését adja, holott a védjegy a vállalatban beállott birtokváltozás esetében ipso jure száll át az új birtokosra (35. lap). A cégjog átszállása tehát mindig kontraktuális, kifejezett megállapodáson alapuló. A cégjog átszállása tehát engedélyezett, a felek kifejezett, e pontra irányított akaratának folyománya, a védjegy átszállása a vállalat átruházásához fűzött törvényi következés. Még szabatosabban a védjegy átszállása a felek vélelmezett akaratán, a cég átszállása a felek kifejezett akaratán alapul.
