Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
108 10. Ez a vélelmezett akarat azonban csak a gyökérjogra hat ki. Abban a kérdésben, hogy a vállalattal és a védjeggyel együtt átszállanak-e az utódra védjegyjogból, illetve a védjegyjognak még a régi jogosult érájában megtörtént megsértéséből eredő igénvek, ez a vélelem útbaigazítást nem ad. Pinzger—Heinemann* teljes határozottsággal azon az állásponton van, hogy az ily igények csakis kifejezett átruházás esetén szállanak át, mint ahogy pld. a cég. Abel ugyanezen a nézeten van........dagegen gehen bloss persönliche Berechtigungen auf den neuen Inhaber nicht über ; der letztere ist insbesondere nicht befugt ohne besondere Rechtsabtritung Ansprüche aus früheren Eingriffs handlungen geltend zu machen, eben so wenig, wie ihn die Verpflichtungen aus einem früheren Licenzabkommen nicht binden“ (146 1.). Ezt az álláspontot nem lehet ezzel a merevséggel képviselni. A vállalat átruházásával kapcsolatosan szerződő felek megegyeznek az összes künnlévőségek átruházásában ; az elkészített jegyzékben azonban nem szerepel a védjegybitorlásból folyó igény. Ez az igény nem annyira personae inhaerens, hogy az utód általi érvényítéshez szükséges legyen az előd kifejezett átruházása. Nincs akadálya annak, hogy a védjegyjog megsértéséből eredő kárigény inter cetera átszállottnak tekintessék. A konkrét körülményektől fog függeni az elbírálás — de a külön úti singuli felsorolás — ezen igény átszállásának nem szükséges előfeltétele. 11. Az 1890 : II. te. hatályon kívül helyezett rendelkezése — az átíráskötelezettség alól az özvegyet, kiskorú örököst, hagyatékot és csődtömeget felmentette. — Az 1913 : XII. te., mely az átírási kötelezettség elvét a fentiek szerint fentartotta, az átírás alól mentességet nem engedélyez. Ennek folytán ma az átírás teljesítése minden utódra kötelező, illetve minden utód jogérvényesítése az átírás kérelmezéséig fel van függesztve. Ezzel kapcsolatban is felmerül az a kérdés, mi tekintendő utódlásnak, illetve, ki tekintendő utódnak ? Általános felfogás, hogy az utódlással akkor állunk szemben, ha a birtokos jogalanyában változás áll be. Szükségtelen volt tehát a régi rendelkezésben, hogy a csődtömeget is mentesítette az átírás alól. A csődtömeg nem új jogalany — a csődtömeg nem jogutóda a közadósnak. Ugyanígy nem jelent változást, ha a cég felszámolás alá kerül, mert itt sincs jogalany változás (K.M. 214/904. ■ . I * „Er (az utód) erwirbt nicht Ansprüchen die zuvor entstanden sind. z.B. auf Schadenersatz, falls sie ihm nicht besonders übertragen werden.“ (122. t.)