Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
105 gyaték, vagy csődtömeg kivételével kötelezővé tette a vállalat birtokának megszerzésétől számított 3 hónap alatt a védjegy átírását és ezen átírási kötelezettség sanctióját a 21. §. c. pont tartalmazza, amely ma már ugyancsak nem élő jog, amely a védjegyet törlendőnek mondotta ki, ha az utód 3 hónapon belül az átírást nem kérelmezte. Az 1913. XII. te. 4. §-a megváltoztatta ezeket a rendelkezéseket. Az átírási kötelezettség azonban továbbra is fennmaradt, de a 3 havi határidő megszűnt és az 1890. II. te. 21. §. c. pontja is kifejezetten hatályon kívül helyeztetett (1913. XII. te 5. §.) A hivatkozott új rendelkezés szerint az utód a védjegyből jogokat mindaddig nem érvényesíthet, amíg az átírást nem eszközöltette. Az átírás elmulasztása tehát már nem jogszüntető hatású, hanem csak a jogérvényesítést gátló körülmény.* Ez a gátló körülmény azonban az átírás későbbi eszközlésével mindenkor (a védjegyjog időtartamán belül) elhárítható. Az 1913 : XII. te. ezzel a rendelkezéssel összhangot teremtett a német védjegytörvény 7. §-ával, amely a mi törvényünkkel egyező szabályt ad. Schuster tervezete ugyancsak fenntartja az 1913 : XII. te. szabályát. Hasonló, a jogérvényesítést ideiglenesen szüneteltető hatása van a külföldi vállalatok védjegyeire vonatkozólag a képviselő nevezési kötelezettség nem teljesítésének.** 6. Milyen jogi helyzetet teremt ez az elrendezés a függőség azon időtartama alatt, amíg az átírást az utód nem kérelmezi ? A törvény egyedül annyit mond, hogy az utód e jogokat az átírás kérelmezéséig nem érvényesítheti. A lajstromozással járó jogok állanak magában a gyökérjog megsértéséből származó konkrét kárigényben. Kézenfekvő, hogy az átírás kérelmezése után nincs már akadálya annak, hogy az utód a védjegyjogát sértő idegen használat ellen, amennyiben ez még az átírás kérelmezése után is tovább tart, eljárhat és érvényesítheti törvényadta jogait. Rögtön adódik a további kérdés ; vájjon az átírás kérelmezése előtt már abbahagyott jogtalan használat alapján — természetesen az elévülési idő korlátain belül — felléphet-e az utód, tehát a büntető eljárás folyamán vagy azon kívül érvényesíthet-e kárigényt ? A helyes álláspont csak az lehet, hogy a gyökérjog sem válik ius dormienssé a törvény rendelkezése folytán, oly értelemben, hogy igényfakasz• Seligsohn : „An die Nichteintragong des Überganges knüpft das Gesetz nicht die Wirkung, dass der Erwerber das Zeichenrecht verliert, sondern nur die, dass es nicht geltend machen kann “ 129. 1. ** Ld. a második fejezet Vili szakasz 5. pontját.
