Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Második fejezet. A védjegyjog megszerzése

101 tosítani akarja, külön jegyzőkönyvet vesz fel, egyben a hiányzó kellékek bemutatására 8 — 14 napi időt engedélyez és a hiányok pótlása esetére a lajstromozást folyó szám alatt (értendő a kü­lön jegyzőkönyv felvételi időpontja szerinti elsőséggel ?) foga­natosítja. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület a leiratból kitett szően javaslatot tett ezen feltételes lajstromozás szabályozá­sára, minthogy az előjegyzési eljárást helyesnek és célszerűnek tartja. A miniszter az előjegyzés önálló intézményként való ki­építését feleslegesnek tartotta és ezenfelül a megteremtés tör­vényes alapjának hiányát állítja (ami elvégre egy novelláris módosítással elhárítható volna) a miniszteri rendelet a lajstro­mozás előfeltételeinek 6 pontban csoportosított felsorakoztatása után utal arra a gyakorlatra, hogy a kamarák a lajstromozást egyik-másik kellék igazolása hijján is foganatosítják és ha a pótlás utólag megtörténik, a gyakorlat a lajstromozás érvényét elismeri. Ez alapon maga a miniszter tesz javaslatot a kérdés olyatén rendezésére, hogy a lajstromozás eszközölhető legyen a pótlás kötelezettségével, ha a folyamodó eleget tesz a követ­kező kellékek igazolásának a) védjegy bemutatása ; b) árúnem megnevezése ; c) vállalat igazolása ; d) lajstromozási díj lefizetése ; mig halasztás vehető igénybe a cliché és a próbanyomatok igazolására. Már a mai gyakorlat is bizonyos irányban eny­hébb mint a miniszteri terv ; a rendelet ugyanis a vállalat „iga­zolásé“ ról beszél, amivel szemben két rektifikáció helyénvaló. Az igazolás rendszerint iparigazolvánnyal történik. (K.M. 23738/ IV. B. 1907. sz. Id. Nagy—Szarka 54 1.); a vállalat tényleges létezését a gyakorlat általánosságban nem kívánja* és más­részt a vállalatnak nem kell már a bejelentéskor meglenni ; a vállalat tényleges létezésének igazolására is tehát igénybeve­hető a halasztás Adler szerint is : „es ist zulässig Marken für ein Unternehmen zu hinterlegen, mit dessen Betrieb noch nicht begonnen wurde.“ (51. 1.) A német gyakorlatot mutatja Selig­sohn : Der Anmelder braucht nicht zur Zeit der Anmeldung ein Geschäft zu betreiben. Es steht nichts im Wege, dass je­mand, bevor er den Geschäftsbetrieb beginnt, Zeichen, deren er sich in demselben bedienen will, eintragen lässt; voraus­• Seligsohn szerint a PA. kétség esetén bekivánja a vállalat tényle­ges létezésének igazolását, amit nálunk is fennálló gyakorlatnak vehetünk. A vállalat jövőbeli létesítésére Id. azonban Első fej. It. szakasz 9 pontját.

Next

/
Thumbnails
Contents