Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
102 gesetzt ist aber, dass der Beginn des Betriebes bevorsteht und nicht lange hinausgeschoben wird. (528 oldal, ahol a Rg. gyakorlatra is történik hivatkozás.) Már ma is megengedettnek tekintendő a cliché és a próbanyomatok utólagos pótlása. A pótlás megengedettsége mellett döntő érv az, hogy a clichék és a próbanyomatok a bejelentéssel egyidejű benem mutatása nem teszi érvénytelenné önmagában a lajstromozást, hanem csak a pótlás meg nem történése jár ezzel a következéssel.* A 19751/933. sz. rendelek 5. §-a szerint ha a bejelentés a megszabott követelményeknek nem felel meg (ezek közé tartozik a clichék, próbanyomatok melléklése) úgy a fél a pótlásra felszólítandó. Abból, hogy a pótlás meg nem történte esetén a bejelentés visszautasítását írja elő a rendelet, az következik, hogy addig a lajstromozás nem' volna eszközölhető. A budapesti kamara liberálisabb gyakorlatot követ és a lajstromozást eszközli. Az előjegyzés intézménye körüli további tanácskozások azonban megszakadtak, úgy hogy a tervezgetés, amelyhez hasonló intézményt a külföldi jogok nem ismernek, megfeneklett. VIII. Szakasz. A védjegy megszerzése származékos úton. 1. A védjegytörvény 9. §-a a védjegyet a vállalat tartozékává teszi. így végeredményben a védjegy, mint az árúk ismertető, jobban mondva megkülönböztető jele, az árúktól elszakítódik és a vállalathoz csapódik. A védjegy gazdasági szerepe ezt az elrendezést indokolja is. A védjegy megkülönböztető szerepe lényegileg a védjegy „Werbekraff-jának, vevővonzóerejének kialakítására vezet. „The mark sells the good“ — tartja egy amerikai közmondás (idézi W. Derenburg). Ez a vevővonzó erő az egyes árúk tapasztalatszerű jósága alapján a vevőközönségnek a vállalat iránti bizalmát ébreszti fel, mert a vállalat állandósága garantálja a valószínűség elve alapján, hogy az ugyanazon konyhából kikerülő megvásárolandó árú is jó lesz. A felhasználásra szánt változó egyedi árúk mellett a vállalat állandósága a bizalom kútforrása. Ez okból tette a törvény a vállalat tartozékává a védjegyet. ** V. ö K.M. 926/905, és 928/907. sz. határozatokat (Szász 624, 625 esetek) melyek közül az utóbbi hangsúlyozza, hogy a pótlás többszöri felhívás dacára sem történt meg.
