Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Második fejezet. A védjegyjog megszerzése

96 a vezető gondolat. Hogy a magyar minisztérium nem ment-e előzékenységből messzebbre, mint amire a Párisi Unió szerző­dés 4. pontja szerint kötelezve volt, arról a nemzetközi jogi részben fogunk tárgyalni. 4. A módosítás kérdéséről a megújítási kérdéssel kap­csolatban. Id. a köv. szakasz 3. pontját. VI. Szakasz. A védjegy megújítása. 1. A törvény 19. §-a akként rendelkezik, hogy a véd­jegyek belajstromozása a bejegyzés idejétől számított tíz évről tíz évre megújítandó, ellenkező esetben a védjegy oltalma meg­szűntnek tekintendő. E tételes jogi rendelkezés folytán a véd­jegyjogosítvány, amit a lajstromozás nyújt, időileg korlátolt jog. De mégis éles különbség van a védjegy és a szabadalom, vagy minta időlegessége között. Adler helyesen írja : „Das Recht an einer Marke ist in thesi von unbeschränkter Dauer“ (277 1.) A tíz évi időtartam tisztán azon célszerűségi meggondoláson alapul, hogy a védjegylajstromok szabaduljanak a formailag lajstromozott, valódi hivatásukat akármi okból be nem töltő védjegyek fölösleges nyűgétől. A megújítási kötelezettség az a rosta, amely elkülöníti az élő és nem élő védjegyet. Az első érvényességi időtartam, ha a lajstromozás későb­ben történik, mint a bejelentés, túlhaladja a tíz évet, mert a védettség a bejelentés idejétől kezdve áll fenn, míg a tíz éves időtartam a bejegyzés keltétől indul el. Viszont a német tör­vény mellett akként alakul a helyzet, hogy az első érvényes­ségi időtartam rövidebb, mint tíz év. A német törvény 12. §-a szerint a védettség csak a lajstromozástól kezdve jár, míg a tíz évi időtartam a 8 § 2. pontjából kitünően a bejelentés napjától kezdődik (Ld.: Seligsohn 133. 1.). 2. A megújítás nyilvántartása a felek kötelesége. A kamara ugyan felhívja a védjegybirtokosok figyelmét a közel­gő lejáratra, de a kamarai felhívásra a feleknek igényük nincs; a felhívás elmaradása a felek mulasztását nem menti, a mu­lasztás jogkövetkezéseit el nem hárítja (25552/1890. K.M. rende­let 11 §. a.). Ma a 19751/933. sz. rendelet 10 § ut. bekezdése a kamara kötelességévé teszi, hogy a feleket figyelmeztessék a lejáratra, mégpedig az oltalmi idő lejártát követő egy hónapon

Next

/
Thumbnails
Contents