Zsuppán István: A magyar autó (Budapest, 1994)
Tervezett gyáralapítások - meg nem valósult vállalkozások
Tervezett gyáralapítások - meg nem valósult vállalkozások Bár az eddig említett egyéni autóépítőket is az a remény fűtötte, hogy munkásságukkal sikerül egy új hazai iparág, az autógyártás alapjait lerakni, majd megerősödve nagyüzemi autógyártásra berendezkedni, sajnos ezek az optimista elgondolások nem váltak valóra. Az anyagi erőforrásokkal nem rendelkező egyéni kezdeményezőkön túl, mások is láttak lehetőséget a magyarországi autógyártásra. Nem egy külföldi autógyár foglalkozott a gondolattal, hogy autógyárat, összeszerelő üzemet létesít Magyarországon, és nem egy hazai vállalat - főleg gépgyár - kacérkodott az autógyártás beindításának gondolatával. Magyar Crossley, Szombathely Hazai autógyár létesítésének gondolata már 1901-ben felmerült. Szombathelyen, a korábbi Reich Gépgyár helyén akartak autógyárat létesíteni az angol Crossley gépkocsik licencia alapján történő előállítására. A létrehozását célzó tárgyalások hosszú időn át, egészen 1906-ig folytak. Ekkor - mivel megállapodást nem sikerült kötni - a tárgyalássorozat befejeződött, az autógyártás lekerült a napirendről. Első Magyar Kocsi- és Automobilgyár Részvénytársaság, Budapest Az 1904-ben Budapesten létesült Magyar Kocsigyár R. T. 1908-ban elhatározta, hogy új néven (Első Magyar Kocsi- és Automobilgyár Részvénytársaság) a kocsigyártás mellett, 1909-ben kisautók és vasúti járgányok előállítására is berendezkedik. Elhatározásuk megvalósításához tőke- és üzembővítésre lett volna szükség. Erre sajnos nem volt meg a lehetőségük, így a terv csak terv maradt. Egyébként arról, hogy külföldi licencet vásároljanak, vagy hogy saját típust fejlesszenek-e ki, még nem döntöttek véglegesen. Magyar Hadifelszerelési Gyár R. T., Pozsony A múlt század végén, elsősorban gyalu- és esztergagépek előállítására létesített pozsonyi gyár, a Magyar Hadifelszerelési Gyár R T. 1908-ban a milánói Züst-autógyárral lépett kapcsolatba. E gyár típusait akarták magyarországi gyártásra átvenni. A tárgyalásokat megállapodás követte, ami alapján az alaptőkét 1 500 000 koronára növelve, hozzáláttak a gyártelep bővítéséhez, a szükséges gyártóeszközök beszerzéséhez. A tervek szerint 1909-ben kellett volna elkészülni az első 12 lóerős, négyhengeres motorral ellátott túraautónak, a 30 lóerős omnibusznak és a hat tonna teherbírású teherautónak. Amire a tényleges gyártás beindult volna - ki tudja mi okból - , a Züst visszalépett, így a Magyar Züst-autók nem születhettek meg. Magyar Laurin & Klement, Budapest A jungbunzlaui Laurin & Klement autógyár, amelynek autói ismertek és kedveltek voltak hazánkban,. 1908-ban elhatározta, hogy saját erőből, magyar tőke bevonása nélkül, gyárat létesít Magyarországon. A Budapesten felépülő Magyar Laurin & Klement az anyavállalat típusainak széles választékát gyártotta volna. Sajnálatos, hogy a már előrehaladott állapotban lévő tárgyalások ellenére sem sikerült a tervet megvalósítani. Egyébként a csehországi gyár fél évvel korábban már foglalkozott a magyarországi jelenlét növelésével. Akkor úgy, hogy ugyancsak saját erőből, taxivállalatot akart létesíteni Budapesten. Magyar Charron, Budapest A franciaországi Charron, Giradot & Voigt autógyár, szintén 1908- ban határozta el, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia területén gyárat létesít gépkocsijai előállítására. Az üzemet Magyarországon akarták létrehozni. A magyar kormánytól kért 150 000 korona szubvenciót és 15 évi adómentességet meg is kapták. A kezdetben 150 főt foglalkoztató, majd később 400 fős létszámra növelendő gyár építési munkáinak megkezdését azonban Charronék egyre halogatták. Végül is az iparilag fejlettebbnek tűnő Csehország mellett döntöttek. Az Erste Bömisch-Märische Maschinenfabrikkal (Első Cseh-Morva Gépgyár) kötöttek megállapodást a Charron-kocsik gyártására. így kezdte meg 1909-ben a Praga-autógyár a működését. A magyarok pedig - nevezetesen a győri Magyar Waggon- és Gépgyár R. T. - a csehektől vették meg a Pragagyár addigra már saját konstrukciójú autóinak licencét, amiket 1913- tól Rába néven gyártottak. (Részletesebb ismertetést a Rába gyár leírásánál adunk.) 47
