Zsuppán István: A magyar autó (Budapest, 1994)
Tervezett gyáralapítások - meg nem valósult vállalkozások
Magyar Siddeley, Budapest A Magyar Siddeley nevű Budapesten létesítendő autógyárról 1905- ben kezdődtek tárgyalások az angliai Wolseley igazgatója, Mr. Austin és a hazai illetékesek között. Austinék a gyár alapításához alaptőkeként 2000 fontot irányoztak elő. Nem valami nagy összeg, de ez sem került „bevetésre”, mert a gyártelep építésének megkezdése előtt az angolok visszaléptek. A vállalkozás így még a kezdet kezdetén meghiúsult. Magyar Saurer, Budapest Az 1910-es évek közepén, a budapesti Höcker-gyár Váci úti korábbi telepén létesült Magyar Általános Iparművek, nem sokkal alapítása után, szintén gondolt az autógyártás meghonosítására. A gyár tulajdonosa Herceg Ernő, látva a hadsereg teherautók iránti igényét, tárgyalásokat kezdett a svájci Saurerművekkel, hogy új légfékes típusát magyarországi gyártásra megvásárolja. A sikerrel kecsegtető tárgyalások ellenére a magyar Saurer-autók gyártása nem indult be. Az ok valószínűleg a világháború időközbeni befejeződése, aminek következtében megszűnt a teherautók iránti remélt kereslet. Király Automobil R. T., Budapest A külföldi gyárak által kezdeményezett, illetve a hazai gyárak által tervbe vett külföldi típusok előállítására vonatkozó elgondolások mellett akadt olyan is, amelyik saját tervezésű autó előállítását tűzte ki céljául. Ilyen volt a Budapesti Király Garageból 1921-ben részvénytársasággá alakult Király Automobil R. T. E vállalkozás a cég igazgatója, Adorján Ervin által tervezett cyclecar jellegű kisautó gyártását akarta beindítani. A kibocsátott részvények kezdetben elég kapósak voltak. Már tekintélyes mennyiségű részvény gazdára lelt, amikor a társaság váratlanul csődöt jelentett be. Tette mindezt az előtt, hogy a gyártás beindítása érdekében bármi is történt volna. Ezáltal a Király-autó soha sem született meg, ugyanakkor sok jóhiszemű kisember pénze odaveszett. Gépkocsik Magyarországon történő előállításának, összeszerelésének gondolatával a későbbiekben is gyakran találkozhatunk, annak ellenére, hogy a hazai felvevőpiac mindig is korlátozott volt. Elsősorban ez lehetett az oka annak, hogy a kezdetben szépnek tűnő tervek végül mindig meghiúsultak. Felsorolásuktól nyugodtan eltekinthetünk, hiszen realitásuknak esélye még a századeleieknél is kisebb volt. Különösen igaz ez a második világháborút követő évtizedekben. A komoly esély lehetősége csak az 1980-as évek végére érett be. A sok elgondolás között találunk olyat is, amelyik eleve halva született. Hogy csak egyet említsünk: az 1988-ban létrehozott Borsodi Gépkocsi Társaság. Ez a több vállalat együttműködésének irányítására alakult vállalkozás a román Dacia személygépkocsikat akarta egyedi jelleggel (kézi munkával) Magyarországon, teljesen importált egységekből és alkatrészekből összeszerelni. A napi mennyiséget maximum 30 darab gépkocsira tervezték. Szerencsére más irányban, más gyárakkal is folytak, szinte egy időben, tárgyalások. Ezek eredményeként kezdte meg működését 1992 első felében Szentgotthárdon az Opel gépkocsimotor-gyára, az Opel „Astra” gépkocsikat összeszerelő üzem, majd az év második felében a Suzuki esztergomi gyára a „Swift” típus összeszerelésére. 1993 tavaszán pedig az ingolstadti Audi-gyár határozott gépkocsi motorjainak magyarországi gyártásáról. Erre a megállapodás szerint 1994-től Győrben kerül sor. Részletesebb ismertetésükre később térünk rá. A Balaton tolótetős kisautót Zappel József tervezte 250 cm3-es Csepel - motorkerékpár-motorral. Kivitelezését a Székesfehérvári Motorjavító Vállalat végezte 1956-ban 48
