Zsuppán István: A magyar autó (Budapest, 1994)

Az autó hazai úttörői - autóépítőink

Bánki Donát. Budapest Bánki Donátról (1859- 922), aki­nek életútja rö\id időn át összefo­nódott Csonkáéval, külön is kell szólnunk. Bánki egyetemi tanul­mányait 1882-ben fejezte be. mér­nöki okle\elet pedig 1893-ban vérzett. Tanulmányai befejeztével műszaki írnokként az Allamvasúti Gépgyárban kezdett dolgozni. 1882-tól 1899-ig a Ganz és Társa Yasöntó- és Gépgyár alkalmazottja, de közben a műegyetemen is tevé­ken) kedett mint tanársegéd. Innen származik a Csonkával való isme­retsége. Amikor a Ganz-gyár igaz­gatójában. Mechwart Andrásban I 1834-190“ i felmerült a forgóeke gondolata, annak szerkezeti kiala­kítását Bánkira bízta. Az eredetileg gózgépes megoldást Bánki kéthen­­geres. függ leges elrendezésű, 12 lóerős Bánki-Csonka-motor beépí­tésével. robbanómotorossá alakí­totta. Bánkit 1899-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. Elsősorban gőzturbinákkal, foly adékok áram­lásának vizsgálatával foglalkozott. Az 1910-es évek elején kezdett hozzá a nevét viselő új rendszerű v ízturbina tervezéséhez, amelynek gyártására ..Bánki-féle vízturbinát értékesítő r. t." néven vállalkozás is létesült. A vízturbinából a társaság 1928-ig 850 darabnál többet érté­kesített. (Bánki robbanómotorok­kal kapcsolatos korábbi tevékeny­ségeiről. a Csonkával történő egy üttmunkálkodás eredményeiről, a stabilmotorok fejlesztéséről, a se­gédmotoros és motoros kerékpár­ról. a háromkerekű motoros jármű­vekről. az elsókerék-meghajtású postaautóról már szóltunk.) A Csonkától való különválása után Bánki továbbra is foglalkozott motorokkal. Szerkesztett pl. egy kéthengeres. fekvő elrendezésű, kis teljesítmény ű boxer-motort. amit a lóvasút kocsijaiba akart beszerelni. Feladata nem a lovak helyettesíté­se. csupán (elsősorban induláskor) a besegítés lett volna. Hasonló el­gondolásból egy má'ik. rugós megoldást is kigondolt. Fékezés­kor. megálláskor egy felhúzódott rugó energiáját a kocsi indításakor adta le. könnyítve a lovak munká­ját. Mindkét megoldás csupán kí­sérlet maradt, rendszeres alkalma­zásukra nem került sor. Kutatásai során Bánki felismer­te. hogy a sűrítés emelésével nö­velhető az azonos menny iségű üzemany ágból ny erhető munka menny isége. Rájött továbbá arra is. hogy a sűrítés csak egy bizony os mértékig emelhető, men anny ira megnőhet a bejuttatott üzemany ag hőfoka, he _ az már idő előtt - sű­rítés közben - öngyulladás követ­keztében meggy ulladhat. Bánki ezt az idő előtti égést úgy igy ekezett elkerülni, hogy kettős karburátora segítségével a petróleum-lev egő kev erékkel egyidejűleg finoman el­­porlasztott vizet is juttatott a hen­gerbe. Az 1893-ban szabadalmaz­tatott vízbeporlasztásos ..Bánki­­motor" nem tudott elterjedni, men a Diesel által időközben feltalált, a német nagy tőke által támogatott nagy kompresszióid nyersolajmo­­tor végül is egyszerűbbnek, jobb­nak bizonyult Bánki megoldásánál. Szám Géza. Budapest A posta korábban említett járműbe­szerzési programja Szám Géza » 1866-1948) budapesti mechani­kust is motorhajtású közúti jármű­vek készítésére ösztönözte. A kiváló szakember eredetileg órás szakmát tanult. Amikor azon­ban tudomást szerzett az új jármű­fajtáról. figy elmét a motorkocsi fe­lé fordította. így történt, hogy a elón az autó hazájának ny il­­v ánított Franciaországba utazott, ahol tanulmány ozhatta és alapo­sabban megismerhette a De Dion- Bouton cég 1895-tól kifejlesztett négykerekű változatát. Úgy gon­dolta. hasonló járművek készítésé­re ő is képes lenne. Valóban, egy ­szerűségük. könnyen kezelhetősé­gük miatt e motorok év járműtípu­sok év eken át a világ autóépítóinek a követendő példát jelentették. A v ilágon ötvennél több cég. vállal­kozó vásárolta meg De Dionék szabadalmát, vagy másolta le szer­kezeteit és készítette azok alapján saját kocsijait. A magy ar Szám Gé­za is az utóbbiak közé tartozott. Már a motoros járművekkel tör­ténő kísérletek megindulásakor fel­ajánlotta a Postának, hogy külföldi cégek hely ett kész hasonló kocsi­kat előállítani és szállítani. Első há­­romkerekűjének mintapéldány át az 1901 ny arán megrendezett Első Magy ar Automobilkiállításon mu­tatta be. sőt a kiállítással egyidejű­leg. a Tattersallban rendezett „ver­senyen” részt is vett. A kiállításon szereplő egy etlen hazai gy ártású motoros jármüv et a kiállítás kataló­gusa így írta le: ..14. szám. Szám Géza mechanikus Budapest. VII. Barcsay u. 9. Saját konstrukciójú és készítésű 3 HP tricy cle. Minden alkatrész magy ar gy ártmány. A ki­állító mindenféle javításokat és fel­szereléseket eszközöl szakszerűen, v alamint automobilokra egy es al­katrészeket konstruál és elkészít." A háromkerekű után. most már a Posta megbízására, nagyobb, négy ­kerekű levélgyűjtő automobilt ké­szített. A Postával kötött ..Alku­egyezmény "-ben a jármüvet Szám így jellemzi: ..Négyütemű De Di­­on-Bouton rendszerű. 3.25 Le-s. saját szerkesztésű benzinmotor, elektromos leszakító gyújtással. Súrlódó tengely kapcsoló két sebes­séget biztosít. Kardánhajtás és a hátsó tengely be épített differenciál. Szögvaskeret fabetétes, rúgózása oldalanként két-két félelliptikus hordrúgó. Acélagy ar, faküllős ke­rék. gumiméret O 700x80 mm. két­üléses ny itott karosszéria, hátul 0.4 m-' űrtartalmú tartály. Teherbírás 300 kg. sebesség 5-25 km/ó.” A kocsi 1902-ben készült el év állt a Posta szolgálatába. Év eken át hasz­nálták. leállításáig 58000 km-t tel­jesített. Szám e típusból a követke­ző évben egy további hasonló pél­dányt is készített, a Posta további megelégedésére. Újabb és nagy obb darabszámú megbízások remény ében. 1902-ben új autó tervezésébe fogott. Mivel - mint tudjuk - a Posta alaptípusnak, a Csonka által készí­tett 2 m;-es csomagszállítót fogad­ta el (annak ellenére, hogy a gyár­tási rajzok is elkészültek). Szám a 12 lóerős, kéthengeres benzinmo­torral szerelt lánchajtású kocsit már

Next

/
Thumbnails
Contents