Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
hiányának esetén lehet megsemmisítést kérni, ezek pontosan arra a körre terjednek ki, melyre vonatkozóan az OTH teljes vizsgálatot végez. Ebben az eljárásban sem elegendő a semmisségi ok megjelölése, a kérelemben elő kell adni az alapul szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A felszólalási eljáráshoz hasonlóan a megsemmisítési kérelmet a mellékletekkel együtt az OTH megküldi a szabadalmasnak. A szabadalmas nyilatkozatban adhatja elő álláspontját és amennyiben több megsemmisítési kérelem áll fenn, nyilatkozattétele mindegyikre kiterjedhet. Ha a kérelmező megsemmisítési kérelme nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, az OTH határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Lehetőség van a megsemmisítési kérelem visszavonására, de amennyiben a kérelem olyan adatokat tartalmaz, melyek a szabadalmazhatósági feltételek hiányára mutatnak, az OTH hivatalból folytatja az eljárást. Ez vonatkozik arra az esetre is ha a megsemmisítési kérelmet az OTH azért utasítja el, mert az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, de a kérelemben közölt adatok alapján indokoltnak tűnik az eljárás folytatása. A megsemmisítési eljárás abban is hasonlít a felszólalási eljáráshoz, hogy amennyiben az érdemi kérdésekkel kapcsolatban a nyilatkozat után is még tisztázás szükséges, az OTH a feleket meghallgatja annak érdekében, hogy a tárgyaláson a kérelem ügyében érdemben lehessen dönteni. A szabadalmi oltalomról való lemondás visszaható hatályú is lehet [30. § c) pont és a 31. § (1) bek.], a szabadalmas tehát a szabadalom keletkezésére visszamenő hatállyal is lemondhat a szabadalmi oltalomról. Nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a szabadalmas akkor mondjon le a szabadalmi oltalomról, mikor ellene a megsemmisítési eljárás már megindult. Ez annyit jelent, hogy a lemondás következtében nincs miben dönteni. Miután azonban a megsemmisítési eljárás általában költséggel jár, a költségek kérdésében az OTH még akkor is dönt, ha már nincs megsemmisíthető szabadalom. Ugyanígy fejeződik be az eljárás abban az esetben is, ha a megsemmisítéssel megtámadott szabadalom oltalma a fenntartási illeték joghatályos megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg. Ha a szabadalmas nyilatkozott vagy a megadott határidőn belül nem nyilatkozott, az OTH tárgyalási napot tűz ki. A megsemmisítés ügyben is tanács jár el, mely a megsemmisítési kérelemnek részben, vagy egészben helyt ad és ennek következtében a szabadalmat vagy korlátozza vagy megsemmisíti, vagy pedig elutasítja a kérelmet és ebben az esetben a szabadalom hatályban marad. Az eljárás költségeit a vesztes fél viseli, a szabadalom korlátozása esetén a költségeket az OTH megfelelően megosztja a felek között. Amennyiben a szabadalom korlátozására kerül sor, az annyit jelent, hogy az igénypont és esetleg a szabadalmi leírás is módosul, tekintettel arra, hogy az oltalmi kör ezen alapszik. Ha tehát az eredeti oltalmi körhöz képest az új oltalmi kör korlá-6 81
