Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
tozódik, ez jogilag is és gyakorlatilag is csak akkor valósul meg, ha az igénypontok és esetleg szükség esetén a leírás is ehhez igazodik. Ezt az OTH végzi el és „addendá”nak nevezik. Az addendát a szabadalmi leíráshoz csatolják. A megsemmisítési jogerős kérelmet elutasító határozatnak van egy igen fontos következménye is: azonos ténybeli alapon ugyanazon szabadalom ellen újabb megsemmisítési eljárást senki nem indíthat. Ha tehát a szabadalom épen kerül ki a megsemmisítési eljárásból, ez tulajdonképpen a szabadalmi oltalom megerősítését jelenti. Nemleges megállapítási eljárás. Szt. 55. § A nemleges megállapítás érdemi részéről a Szt. 28. §-a rendelkezik, ebben a szakaszban az eljárásra vonatkozó előírásokat követi, természetesen az eljárás céljának megfelelő eltérésekkel. A nemleges eljárás során a kérelmező akarja, illetőleg neki kell, bizonyítani, hogy nem ütközik másnak a szabadalmába, tehát az ő kötelessége, hogy a szabadalomjogilag fontos adatokat közölje. Az előállított vagy előállítandó termék, illetőleg az alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás leírása képezi az alapját és ezt a kérelmezőnek kell benyújtania. A leírásnak olyannak kell lenni, hogy annak alapján szakember a megoldást meg tudja valósítani. A nemleges megállapítás is csak egy szabadalomra vonatkozhat, melyet a kérelmezőnek kell megjelölnie. A kérelmet a mellékletekkel együtt az OTH megküldi a szabadalmasnak. Ha a szabadalmas a megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik, ez nem akadályozza meg az eljárás folytatását. A szabadalmas nyilatkozatában kérheti a kérelem elutasítását is. A nemleges megállapítás kérdésében az OTH ugyancsak tanácsban határoz. Ha a tanács a kérelemnek helyt ad, az annyit jelent, hogy a kérelmező által alkalmazott megoldás nem ütközik a megjelölt szabadalomba, ha viszont a kérelmet elutasítja, az annyit jelent, hogy az abban foglalt megoldás a szabadalom igénypontjait maradéktalanul megvalósítja. Ha tehát a kérelmező ezek után mégis hasznosítja a kérelem alapját képező megoldást, ezzel bitorlást követ el. Miután az egész eljárás a kérelmező érdekét szolgálja, annak költségeit is ő viseli. A szabadalmi leírás értelmezése. 56. § Az előzőekben többször említés történt arról, hogy a leírást és az igénypontokat a jogszabályban meghatározott szempontok szerint kell összeállítani és megfogalmazni. Ez már önmagában sem teszi könnyűvé, hogy szabadalmi kérdésekben egyáltalán nem jártas személy azokban kiigazodjék. Még nehezebbé válik á helyzet akkor, ha érdekelt felek között merül fel a vita abban a kérdésben, hogy az igénypont mit jelent, az általa meghatározott oltalmi kör mire terjed ki. Miután pedig a szabadalmi 82
