Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
táshoz fűződő személyiségi jog fel sem merül, ebben az esetben csak engedély nélküli, tehát jogellenes hasznosításról van szó. Találmánybitorlást az a személy követ el, aki a szabadalmi bejelentésnek, vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vette át. Jogosulatlan átvételnek sokféle módja van: pl. bizalmas üzleti tárgyalásokon szerez valaki tudomást a találmány lényegéről, mely esetleg a felek közötti szerződés tárgyát képezi, vagy a feltaláló kötelességszerűen bejelenti találmányát a vállalatnak, hogy azt szolgálati találmányként kezeljék és ennek során jut valaki a találmány lényegéhez stb. A szerzőséggel kapcsolatban már említés történt, hogy a feltalálónak azt a személyt kell tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel benyújtott bejelentésben feltalálóként van feltüntetve. Ha a bejelentő a találmánybitorló, a sértett fél kénytelen bírósághoz fordulni és természetesen követelheti, hogy a bejelentést vagy a szabadalmat az ő nevére ruházzák át, szolgálati találmány esetében pedig azt, hogy feltalálóként őt tüntessék fel. Nemcsak teljes szerzőséget, hanem társszerzőséget is lehet követelni. A BTK 329. §-a nem korlátozza a találmányra a bitorlás meghatározását, jogellenes átvétellel bitorlást lehet elkövetni nemcsak a találmány, hanem a szellemi alkotások, újítások, ipari minták vonatkozásában is. A jogellenes cselekmény akkor válik bűntetté, ha a jogsértő a felsorolt alkotások egyikét sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak kárt okoz. Amennyiben károkozás nem állapítható meg, a sértett fél találmánybitorlás címén vagy szerzőségi igény érvényesítése érdekében fordulhat a bírósághoz. Szabadalombitorlás. 26. § A szabadalom jog a kizárólagos hasznosításra, illetőleg a szabadalmason kívül mindenkit eltilt a hasznosítástól (természetesen kivételekkel). Aki tehát jogosulatlanul hasznosítja a találmányt, bitorlást követ el. Szabadalomjogilag a hasznosítás a gazdasági tevékenység körében történő használatot, gyártást, forgalomba hozatalt jelent, ennek alapján nem követ el bitorlást, ha valaki a találmányt tudományos kutatás, oktatás vagy kizárólag magáncélra készíti el. Nem bitorlás, ha egy szabadalmazott gázégőt saját lakásom fűtőberendezésében való felhasználás céljára magam elkészítem, de bitorlás, ha például kisiparos egy szabadalmazott szerszámgépet egy példányban legyárt műhelyében történő alkalmazás céljára, mert ez már gazdasági tevékenység körében történő hasznosítás. A jogosulatlan hasznosítás a vétkességtől függetlenül bitorlás, a vétkességnek csak a polgári jogi következmények vonatkozásában van jelentősége. A Szt. 26. § (2) bek. a) —e) pontjaiban felsorolt polgári jogi következmények akkor is fennállnak, ha a bitorló nem vétkes; jogellenesen járt el, tehát felelni kell érte. Kártérítésre azonban csak akkor kötelezhető a bitorló, ha szubjektív vétkesség áll fenn. Ebben az esetben a PTK szabályai szerint kell eljárni. 63
