Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
a szabadalom a vállalat számára azt jelenti, hogy Magyarországon más vállalat, szövetkezet vagy kisiparos nem hasznosíthatja, gyárthatja a szabadalmazott találmányt. Amennyiben az alapítólevélben meghatározott tevékenységi kör pl. nem terjed ki arra a területre, amelybe a szabadalmazott találmány tartozik, a vállalat a szabadalom ellenére sem gyárthatja azt. Mást eltilthat a gyártástól, jogot adhat a gyártásra, de maga nem gyárthatja. Ugyanaz a helyzet magánszemély esetében is. A szabadalom nem jelent kisipari tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt, csak azt jelenti, hogy más — akár vállalat, akár kisiparos — a találmányt nem gyárthatja. (Szabadalom esetén az iparengedély megadásánál el lehet tekinteni az előírt képesítéstől, egyéb kedvezményt a szabadalom nem biztosít.) A Szt. értelmében kizárólagos hasznosításnak kell tekinteni a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében történő rendszeres előállítását, használatát és forgalomba hozatalát. A Szt. alapján kétféle szabadalmat engedélyezünk: termékszabadalmat és eljárási szabadalmat. Eljárási szabadalom esetén az oltalom hatálya az eljárás alkalmazására terjed ki. Az eljárási szabadalomnál nagyon lényeges az, hogy a szabadalmazott eljárással közvetlenül előállított termékre is kiterjed a szabadalmi oltalom. Miután annak megállapítása, hogy a termék a szabadalmazott eljárással készült-e vagy sem, a legtöbbször igen nehéz, a Vr. itt is vélelmet állít fel, melynek alapján az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő. Nem áll fenn ez a vélelem abban az esetben, ha a termék előállítására más eljárás is ismeretes (pl. szakcikkben, tankönyvben leírták). Ezt nevezzük közvetett oltalomnak. A szabadalmas további joga az, hogy a fent felsorolt tevékenységre másnak hasznosítási (licenc) engedélyt adjon. Abban az esetben, ha a vállalat nem akarja a szabadalmat maga hasznosítani, engedélyt ad más vállalatnak a gyártásra, forgalomba hozatalra stb. és ezért természetesen ellenszolgáltatást, licencdíjat kérhet. Az is lehet, hogy a vállalat maga is hasznosítja a találmányt, és érdekeit nem sérti, ha azt más is hasznosítja. Ebben az esetben is licencadásra kerülhet sor, mely a saját hasznosítás mellett még külön nyereséget biztosít a vállalatnak. A magánszemélyek ma a legritkább esetben rendelkeznek a találmány gyártásához szükséges jogi és anyagi feltételekkel. Nem szolgálati találmány esetében a feltaláló ugyancsak a hasznosítási szerződés keretében engedélyezi a találmány hasznosítását vállalatnak vagy szövetkezetnek. A Szt.-ben felsorolt hasznosítási módokat egymástól függetlenül is lehet alkalmazni, a vállalat pl. a találmányt csak saját céljára gyártja, nem hozza forgalomba (célgép), de az esetek többségében a szabadalmas többféle hasznosítási módot alkalmaz, pl. gyárt, forgalomba hoz és licencengedélyt is ad. A szabadalom hatálya azonban nem korlátlan, a szabadalomból eredő jog kimerül, ha a szabadalmas a szabadalmazott találmány tárgyát szabályszerűen forgalomba hozta. A vevő a vételárban megvette a jogot, hogy a találmányt rendeltetés______ 48
