Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
szerűen használja, alkalmazza. Ha a vevő a találmány tárgyát harmadik személynek eladja, ellene sem léphet fel, mert az is jogszerűen szerezte és az első eladással a szabadalomból eredő jog kimerült. A lényeg a rendeltetésszerű használat: ha a találmány pl. elektronikus szövőgép, a vevő a gépet textilanyag előállítására használhatja, bérbe adhatja, kölcsönbe adhatja, de magát a gépet nem másolhatja le, még egy azonos gépet nem gyárthat. A törvény tiltja a joggal való visszaélést fPTK 5. § (1)]. A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon TPTK 4. § (1)]. E rendelkezések a szabadalom területére is érvényesek. Kizárólagos joggal jobban vissza lehet élni, mint nem kizárólagos joggal. A szabadalmas kizárólagos joga addig szolgálja a társadalom érdekét, ameddig a társadalomnak a találmánnyal szemben fennálló igényét kielégíti. Ha azonban a kizárólagos jog alkalmazása ezzel ellentétes, azt már a joggal való visszaélésnek kell tekinteni. A szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani. Ha erre nincs lehetősége, köteles hasznosítási engedélyt adni. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, lehetőség van kizárólagos jogának a korlátozására. Ezt a korlátozást kényszerengedélynek nevezzük (Szt. 21. §). A szabadalmi oltalom időtartama. Szt. 12. § A szabadalom engedélyezésével az OTH a találmányra végleges oltalmat ad. Az oltalom húsz évig tart, kezdő időpontja a bejelentés benyújtásának időpontja. Az oltalom tehát visszahat a bejelentés napjára és a bejelentés napja és az oltalom engedélyezése között eltelt időszakot is úgy kell tekinteni, hogy az oltalom az alatt is fennállt. Amennyiben a bejelentő az uniós elsőbbség kedvezményét igényelte (Szt. 43. §), tehát amikor az elsőbbségi nap korábbi, mint a bejelentési nap, az oltalom ebben az esetben is csak a bejelentés napjára hat vissza és az oltalom ez utóbbi időponttal kezdődik. Az oltalom húsz évig tart, de ennek feltétele az, hogy a fenntartási illetéket valaki befizesse. A fenntartási illetéket évenként kell befizetni és arra bárki jogosult. Nem szükséges tehát, hogy azt a szabadalmas fizesse be. Nem mindegy azonban, hogy a fenntartási illetéket mikor és hogyan fizetik be, az erre vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyása a szabadalom megszűnését vonhatja maga után. Az illeték a bejelentés napjának megfelelő naptári napon válik esedékessé. Ezt követően hathónapos türelmi idő áll rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy az esedékesség napján az OTH még nem mondja ki a szabadalom megszűnését, a fenntartási illeték befizetésének elmulasztása az esedékességtől számított hat hónap elteltével jár csak a szabadalom megszűnésének megállapításával, ez azonban természetesen az esedékesség napjára hat vissza. 4 49
