Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
terméknek; utóbbi kategóriába csak az tartozik, aminek a létrehozásánál a kémiai reakció lényeges, jellemző szerepet játszik. Általánosan alkalmazott rendelkezés mindenütt az is, hogy jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköző hasznosítást eredményező találmány sem szabadalmazható. Abban az esetben azonban, ha a jogszabály csak a terméknek a forgalmát korlátozza, a szabadalom engedélyezésének nincs akadálya. Erre példa a gyógyszerek forgalomba hozatala, mely csak előzetes engedély alapján lehetséges. Nem tagadható meg a szabadalmi oltalom pl. egy gyógyszer előálh'tására irányuló eljárásra, azon az alapon, hogy jogszabály a gyógyszer előálh'tását engedélytől teszi függővé, forgalomba hozatalát esetleg a jogszabály korlátozza vagy akár meg is- tiltja. E rendelkezés nemcsak célszerűségi szempontokon, hanem nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségünkön is alapul: a PUE 4 quater cikke ugyanis előírja, hogy a szabadalmat sem megtagadni, sem megvonni nem lehet, azzal az indokolással, hogy a szabadalmazott eljárással előállított termék forgalmát a hazai jogszabályok korlátozzák. A kettős szabadalmaztatás megakadályozását szolgálja az a rendelkezés, melynek értelmében nem engedélyezhető a szabadalom, ha a bejelentés tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával azonos. Amennyiben az azonosság csak részleges, a későbbi bejelentés tárgyára a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni. E rendelkezés természetesen csak magyar szabadalmakra vonatkozik. Ha a korábbi elsőbbségű szabadalom nem magyar, hanem külföldi, akkor kettős szabadalomról nem lehet szó és ebben az esetben a külföldi szabadalom csak mint újdonságrontó adat kerül értékelésre. A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok felsorolása nem tartalmazza pl. a tantételeket és tudományos elveket. Ezeknek felsorolása azért felesleges, mert a tantételek és tudományos elvek műszaki jellegének, valamint gyakorlati alkalmazhatóságuk hiánya kizárja a szabadalmazhatóságot. A számítógépes eljárási rendszer (software) csak akkor szabadalomképes, ha mellette a Szt. 1—5. §-ban foglalt feltételeket kielégítő technológiai eljárás vagy termék (hardware) van. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek A feltaláló. Szt. 7. § A szabadalom tulajdonképpen a feltaláló, találmány és felhasználó közötti jogviszonyt szabályozza. E jogi kapcsolat keretében először azt kell meghatározni, hogy kit kell feltalálónak tekinteni. A feltaláló nyilván az, aki a találmányt megalkotta. A Szt. is ezt mondja, a gyakorlati életben ez azért nem olyan nyilvánvaló, mert annak megállapítása, hogy' adott esetben ki a feltaláló, nem mindig egyszerű feladat. Igen 41
