Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
sértés nem történt. A titoksértés eredményeképpen bekövetkezett nyilvánosságra jutás is újdonságrontó, más kérdés, hogy a jogellenesen eljáró személy ellen hogyan és miképpen kell vagy lehet fellépni (fegyelmi eljárás, kártérítési igény vagy esetleg büntető eljárás). Az újdonságrontás szempontjából teljesen mindegy az is, hogy kire vezethető vissza a nyilvánosságra hozatal. Ha akár a feltaláló, akár a vállalat „követte el” a nyilvánosságra hozatalt (cikk, előadás, prospektus, film stb.), az a szabadalmi eljárás során ugyanolyan súllyal esik latba, mintha teljesen idegen forrásból eredt volna. Nyilvánosságra jutás lehet a gyakorlatbavétel, gyártás is, ha annak alapján szakember a megoldást meg tudja valósítani. Igen ritka esetben fordul elő, hogy a találmány tárgya olyan termék, melynek pl. a kereskedelmi forgalomban való megjelenése nem teszi lehetővé a megvalósítást (ilyen a COCA-COLA), ezért termék esetén a gyártás általában nyilvánosságra jutást jelent. A találmány tárgyának kiállításon való bemutatása is újdonságrontó abban az esetben, ha annak alapján a szakember általi megvalósíthatóság esete fennáll. Joggyakorlatunk értelmében nem újdonságrontó az, ha a találmányt zárt üzemen belül alkalmazzák, amikor csak az arra kijelölt személyek férnek fozzá. Legbiztonságosabb ilyen esetben az üzemi titokká nyilvánítás. * Haladó jelleg. Szt. 3. § Az emberi szükségletek jobb minőségben, magasabb színvonalon, nagyobb mennyiségben való kielégítése akkor biztosítható, ha a találmány a kitűzött feladatot az addig ismert megoldásoknál tökéletesebben, előnyösebben, hasznosabban oldja meg. Ha a találmány még ki nem elégített szükségletet elégít ki, vagy azt az eddiginél előnyösebben elégíti ki, akkor haladó jellegű. A találmány alkalmazása általában előnyökkel és hátrányokkal jár. Az előnyök és hátrányok mérlegelése alapján kell eldönteni, hogy összhatásában haladást jelent-e a megoldás vagy sem. A haladást természetesen a technika szintjéhez kell viszonyítani éspedig a bejelentés napján meglevő technika állásához. Az összehasonlítás alapját nem az egész technika területe képezi, azt kizárólag a kitűzött cél szempontjából kell vizsgálni, így pl. textilipari gépeknél a haladást nem az űrrakéta technikai szintjéhez, hanem a textilipar és rokon területéhez kell viszonyítani. Nincs nehézség abban az esetben, ha a találmány eddig még ki nem elégített szükségletet elégít ki, ilyenkor egyértelmű, hogy a megoldás haladó jellegű. Akkor sem okoz nehézséget a kérdés eldöntése, ha a szükséglet kielégítés egyértelműen előnyösebb és nincs semmi hátrányos hatás. Ha viszont a találmány alkalmazása hátránnyal is jár, pl. sokkal költségesebb az előállítása, akkor meg kell vizsgálni, hogy a megoldás által biztosított előnyök jelentősebbek-e, mint az okozott hátrányok. Ilyen 38
