Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
esetekben indokolt a mennyiségi és minőségi értékelés. A haladó jellegnek egyáltalán nem feltétele a pénzben mérhető gazdasági eredmény. A műszaki színvonal emelése, a minőség javítása, az üzembiztonság fokozása stb. nem mindig mérhető eredményt jelent és ezek egyértelműen haladó jellegűek, a találmány haladó jellegére mutatnak. A találmányoknak van azonban egy csoportja, mellyel kapcsolatban a Szt. nem követeli meg a haladó jelleget: ezek a biológiai találmányok. A növény- és állatfajták esetében a haladó jelleg nem tartozik a szabadalmazhatóság feltételei közé. Műszaki jelleg. Szt. 4. § A műszaki jelleg fogalmának meghatározása azt a célt szolgálja, hogy megvonja a határt a tág értelemben vett ipar területére vonatkozó szellemi alkotások és egyéb szellemi alkotások között. A műszaki jellegre vonatkozó meghatározás megfogalmazásánál nemcsak a szabadalmi rendszer gyakorlata, a hagyomány játszott közre, figyelembe kellett venni az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményt (a továbbiakban: PUE) is, amelynek értelmében ,,az ipari tulajdont a legtágabban kell érteni és az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre . . .” [1. cikk (3) bek.]. Más szavakkal kifejezve, műszaki jellegű a megoldás, ha az a termelés eredményében vagy a tág értelemben vett termelés folyamatában jelent változást. A Vr. értelmében műszaki jellegű a mérési és analitikai eljárás, a növény- és állattenyésztési eljárás is. A termelés eredménye a termék, miután pedig a növény- és állatfajta is termék, szabadalomjogi szempontból ez a kategória is műszaki jellegű. Nem tekinthető műszaki jellegűnek a felfedezés. Az általánosságban alkalmazott meghatározás értelmében felfedezés az anyagi világban korábban nem ismert, de ténylegesen létező törvényszerűségeinek, tulajdonságainak és jelenségeinek megállapítása. A felfedezés általában a gyakorlatban közvetlenül nem alkalmazható felismerést tartalmaz. A felfedezés azonban kiindulópontja lehet a találmányoknak. Nem tekinthető műszaki jellegűnek az elvont tudományos elv vagy tétel, de ugyanebbe a csoportba tartozik szabadalomjogilag a gyógyászati eljárás, a könyvviteli rendszer, számviteli rendszer, sport- vagy játékszabály. Szabadalom tárgya lehet már azonban a gyógyászati eljárás keretében alkalmazott orvosi műszer vagy sportszer előállítására irányuló gyártási eljárás. Gyakorlati alkalmazhatóság. Szt. 5. § A gyakorlati alkalmazhatóság követelménye azt jelenti, hogy a megoldás tárgyának olyannak kell lenni, amit az iparban és mezőgazdaságban iparszerűen, tehát azonos eredménnyel ismételten meg lehet valósítani. Művészeti alkotást nem lehet 39
