Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
I. fejezet. Tudományos-műszaki haladás és gazdaságirányítás
A bérszabályozás új rendszere összességében az elosztás tervszerűségét, differenciált szabályozását helyezi előtérbe. Ehhez kapcsolható, hogy a bérnövekedés egy részét az alkalmazott bérszabályozási formától függetlenül, minden vállalat részére biztosítja a szabályozás. A biztosított bérnövekedés évenként az éves népgazdasági tervekkel összhangban kerül meghirdetésre. b) A vállalatok vezető állású dolgozóinak érdekeltségi rendszere hivatott a gazdálkodási hatékonyság javítására, az éves (rövid távú) és távlati feladatok teljesítésére ösztönözni. Miután a sokrétű, bonyolult és összetett vezetői munka hatékonyságát a nyereség teljes egészében nem képes kifejezni, a gazdálkodási érdekeltség nem szűkíthető le a nyereségérdekeltségre, illetőleg nem korlátozható egy mutatóra. Célszerű inkább a gazdálkodás komplex értékelését alkalmazni. Az ezt biztosító új szabályozás az éves, rövid távú feladatokra történő ösztönzés mellett lehetővé teszi az ösztönzést a távlati, fejlesztési, szervezési piacpolitikai tevékenység színvonalának javítására, valamint az ágazati speciális feladatok megvalósítására is. A vezetői érdekeltségi rendszerben a vállalati teljesítménymutatóhoz (elsősorban jövedelmezőségi mutatóhoz) kötött éves prémium és különösen a tevékenység átfogó értékelésén alapuló komplex jutalom (mely az éves alapbér 20 százalékát teheti ki) lehetőséget biztosít a megalapozó és távlati feladatok teljesítésének ösztönzésére. A megalapozásban fontos szerepe van a műszaki fejlesztésnek és így a felügyeleti szervek által előírt jutalmazási szempontok között minden ipari ágazatban és alágazatban megfogalmazást nyernek a tudományos-technikai haladást elősegítő követelmények. Sajátos lehetőséget biztosít az ösztönzésre a személyi fizetések módszere. Személyi fizetésben azon dolgozók — vezetők és beosztottak — részesülhetnek, akik tevékenységükkel kiugróan segítik az adott gazdasági egység eredményes működését. A személyi fizetés azért tekinthető a tudományos-technikai haladást szolgáló speciális módszernek, mert gazdasági-műszaki területen széleskörűen alkalmazzák tudományos kutatók, termelési irányítók és gazdasági tanácsadók ösztönzésére. Alapbérrendszer és bérformák Magyarországon a fizikai és nem fizikai dolgozókra egyaránt vonatkozó egységes besorolási és tarifarendszer van érvényben. Ez meghatározza a besorolás kritériumait, ,,tól—ig”-os bértételeket rendelve az egyes foglalkozási kategóriákhoz. A foglalkozási kategóriákon belül iránybesorolási és tarifarendszer (Országos Szakmai Bértáblázat) tájékoztatja a vállalatokat arról, hogy az egyes szakmákban a vállalat helyzetét az egyéni alapbéreket a szakképzettségi igény, a munkakörülmények és a munka nehézségi foka szerint. A tudományos-technikai haladás ösztönzése szempontjából lényeges, hogy az alapbérek megállapításánál differenciáló tényező a képzettség, a kvalifikáltság, a több 28
