Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
IV. fejezet. Az újítás
Rendszeres újító tevékenységet akkor lehet például megállapítani, ha a kitüntetés adományozására-irányuló felterjesztést megelőző 2—3 évben a felterjesztett újító korábbi újítását a vállalat hasznosította. A vállalati újítási szabályzat rendelkezhet arról is, hogy például az újító tevékenység több éves (két-három éves) megszakítása esetén a megszakítás előtti újító tevékenységet a kitüntetés szempontjából nem lehet értékelni. Indokolt esetben lehetőség van arra, hogy az újítói tevékenység értékelésénél az esetleg fennálló feltalálói tevékenységet is értékelje a vállalat. Abban az esetben, ha a hasznos eredmény pénzben nem mutatható ki, a vállalati újítási szabályzat úgy rendelkezhet, hogy a megvalósított javaslatok számát kell figyelembe venni. Társszerzőség esetén a feltételek fennforgását minden társszerzőnél külön kell megvizsgálni. Míg vállalat esetében a felterjesztést a szolgálati úton kell a miniszterhez terjeszteni, szövetkezeti munkaviszonyban álló újító esetében a szövetkezet vezetősége az érdekképviseleti szerv egyetértésével tesz javaslatot. Az újítói tanúsítványt a vállalat köteles kiadni, amennyiben az újító azt kéri. A „Kiváló Újító” kitüntetés adományozása a R. 5. § (2) bekezdésében megjelölt szervek joga, a kitüntetés adományozását nem kötelesek engedélyezni még abban az esetben sem, ha az újító az ismertetett feltételeknek megfelel, vagy az újításai által elért eredmény azokat messze meghaladja. A R. 5. § (3) bekezdése értelmében a „Kiváló Újító” kitüntetéssel jutalomszabadság jár. A 2028/1976. (IX. 29.), valamint az 1006/1977. (II. 17.) MT sz. határozat értelmében a kitüntetés mellett 1977. I. 1-étől külön jutalomszabadságot adni nem lehet. Az újító anyagi elismerése Az újító anyagi elismerésének formája kizárólag az újítási díj [6. § (1) bekezdés]. Az újítási díj kiszámításának módját és mértékét (összegét) a hasznosítási szerződésben kell meghatározni. Az újítási díj vonatkozásában a vállalat kötelezettséget vállalhat pályázat kiírásában vagy feladattervben is. Megállapodás hiányában az újítási díjat az (1)—(4) bekezdésekben foglaltak megfelelő alkalmazásával a bíróság állapítja meg. E rendelkezések alapján az újítási díj összegében a vállalat és az újító szabadon állapodnak meg, de a rendelet irányelvként leszögezi, hogy az újítási díj legkisebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett hasznos eredmény kettő, beruházási újításnál egy százaléka [6. § (2) bekezdés]. Az így megállapított újítási díj összege azonban nem lehet kevesebb 300 Ft-nál [6. § (4) bekezdés]. Az ismertetett rendelkezések alapján nincs akadálya annak, hogy a vállalat és az újító között kötött szerződés a R. meghatározott alsó határától eltérjen. Nem 169
